SZOBATISZTA TEHENEK, SIKOLTOZÓ MÉHEK, REPÜLŐ RINOCÉROSZOK

Az összeállítást egy teljesen szubjektív válogatással kezdjük, majd a szórakoztató eredményeket hivatalosan is díjazó IgNobel-díjak 2021-es nyerteseivel zárjuk, ezzel ugyanis eddig adósok maradtunk.

Bizarr latrinák, méhsikolyok, bőrápolás halaknak

Ami a saját kedvenceket illeti, az idei év egyik legbizarrabb tanulmányát egy új-zélandi kutatócsoport tette közzé, akik a tehenek szobatisztaságra nevelésével csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szakértők ennek érdekében egy MooLoo nevű, műfűvel borított latrinára szoktatták a szarvasmarhákat, akik meglepően jól vették a kihívást. A kísérletben résztvevő állatok 10 nap betanulás után az esetek 77 százalékban a számukra kijelölt mellékhelyiségben végezték a dolgukat. A koncepció egyébként több szempontból hasznos lehet, általa a talajvíz állattenyésztés nyomán való szennyezése is csökkenthető, és az állatok közti betegségek terjedése is mérsékelhető.

A bizarr kategória másik vezető híre egy rovartani értekezés, amelynek keretében egy amerikai kutatócsoport az indiai méhek lódarazsak támadására adott reakcióit vizsgálták. Ennek során többek közt kiderült, hogy a méhek akusztikai szempontból nagyon hasonló hangot adnak ki a darazsak közeledtekor, mint amikor az emlősök és a madarak veszély esetén sikoltanak. A szakértők a kaptárakban elhelyezett mikrofonokkal 1300 percnyi méhcsevejt rögzítettek, majd elemeztek, hogy megfejtsék, hogyan alakul a kolónia kommunikációja, ha támadás éri a kaptárt. A kutatás folytatása szintén esélyes lehet egy eljövendő hasonló összeállításban való részvételre, a következő fázisban ugyanis a méhsikolyok pontos funkciójának felderítése érdekében ezek felvett változatait tervezik lejátszani támadás alatt nem álló méhkolóniáknak. Kíváncsian várjuk a reakciókat.

Egy másik bizarr fejleményként érdekes, bár kissé veszélyesnek tűnő bőrápolási szokást figyeltek meg a Miami Egyetem kutatói egyes halaknál, amelyek ahelyett, hogy elmenekülnének a cápák elől, inkább hozzájuk törleszkednek. A tenger alatti felvételek elemzése során feltárt viselkedés meglepően gyakori és nagyon elterjedt, világszerte számos élőhelyen és cápafaj kapcsán megfigyelték, köztük fehér cápáknál is. Volt olyan eset, amikor egyszerre több mint száz hal dörgölőzött egyetlen cápához. A törleszkedés oka egyelőre ismeretlen, de a szakértők úgy sejtik, hogy a halak egyfajta bőrradírként használják a cápák érdes bőrét, és az elhalt rétegektől, valamint a parazitáktól és szennyeződésektől szabadulnak meg ilyen módon.

Cukiságok földön és égen

Cuki kutatásokból sosincs hiány, 2021-ben sem volt ez másként. Nálunk mindenképpen az éllovasok közt vannak a dalolászó makik. A Madagaszkáron őshonos, indri nevű faj tagjai az embereken és a madarakon kívül az elsők, akikről sikerült igazolni, hogy rendelkeznek ritmusérzékkel. Az állatok ritmusos dalokat adnak elő: általában reggel 7-kor kezdik a dalolást egy pár másodperces közös énekléssel kezdik, ezt követően azonban minden csoportból csak a felnőtt pár folytatja. Ők először egy hosszú, akár 5 másodperces, magas hangot adnak ki, amit rövidebb, csillapodó hangok követnek. A pár tagjai felváltva adják elő az ereszkedő hangsort. A dalok szociális és kommunikációs célokat szolgálnak, segítenek megerősíteni a párok közti kötődést és a csoporton belüli összetartást, valamit valószínűleg a területi határokat, illetve az egyed szaporodási státuszát is jelezni tudják. Az énekek megfelelő körülmények között akár 4 kilométeres távolságból is hallhatók.

Bár a technológiai fejlesztések cukiságban ritkán tudják felvenni a versenyt az állatokkal, idén az egyik legaranyosabb és egyben leglenyűgözőbb dolog, amit láttunk az Ingenuity nevű vadiúj marsi helikopter volt. A Perseverance roveren februárban a Marsra érkező apró drón minden reményen felül teljesít a vörös bolygó rendkívül ritka légkörében. A marsi helikopter 18 sikeres repülésen van túl, és az eddigiek során kiválóan demonstrálta, mennyire hasznos lehet egy repülő szerkezet egy idegen égitest tanulmányozása során. A pici drón rotorjai 10-szer gyorsabban pörögnek, mint a földi helikopterek rotorlapátjai, hogy a ritka levegőben boldoguljanak, de a koncepció kiválóan működik. Az Ingenuity eddig összesen 33 percet töltött a levegőben, több mint 3800 métert tett meg, olykor 12 méteres magasságig emelkedve, csúcssebessége pedig 5 m/s volt.

A tudományos kutatásokból készült tanulmányok módszertani része ritkán tartozik az izgalmas olvasmányok közé, de azért vannak kivételek. Így került be válogatásunkba az az amerikai kutatás, amelyben az Arizonai Egyetem kutatói a kutyák és az emberek közti korai kommunikációt vizsgálták. Ennek keretében összesen 375 segítőkutyának kiképzendő, mindössze 8 hetes kutyakölyköt tanulmányoztak, többek közt olyan kérdéseket vizsgálva, hogy a kiskutyák értik-e a rámutatásos jelzéseket, vagyis megtalálják-e, melyik pohár rejti a jutalomfalatot, ha rámutatunk, és hogy hajlandóak-e tartani a szemkontaktust. Az emberrel addig alig érintkező állatok meglepően jól kommunikáltak, ami arra utal, hogy ezen képességük jelentős részben öröklött lehet.

IgNobel-díjak 2021

Áttérve a hivatalos legekre, a következőkben egy több hónapos adósságot törlesztünk, hiszen szeptemberben idő hiányában nem számoltunk be az IgNobel-díj idei nyerteseiről. Ahogy ismeretes, az IgNobel-díjakat 1991 óta adják át a Harvardon, minden évben a Nobel-díjak bejelentése előtt egy hónappal. A legnevesebb tudományos kitüntetés magát sokkal kevésbé komolyan vevő „kistestvérét” azok a kutatók érdemelhetik ki, akik tudományos eredményei egyszerre késztetnek nevetésre és gondolkodásra. A díjazottakat az Annals of Improbable Research szerkesztőgárdája választja ki, és a nyertesek egy látványos és igen szórakoztató gálán, igazi Nobel-díjasoktól vehetik át jutalmukat. Bár a gálát idén is kénytelenek voltak online megtartani a szervezők, így is igen szórakoztató volt a műsor. És akkor lássuk, ki mivel érdemelte ki a díjbizottság figyelmét.

Biológia: a macska–ember kommunikáció rejtelmei

A nyertes svéd kutatócsoport tagjai 10 éven keresztül gyűjtötték és rögzítették a macskák által kiadott különféle hangokat a dorombolástól kezdve a fújáson át morgásig (és még ezerféle más hangig), hogy megtudják, mennyire értjük mi, emberként az öntudatos házikedvenceket. A cél érdekében embereket is bevontak a vizsgálatba, hogy feltárják, képesek vagyunk-e csak hang alapján felismerni a macskák lelkiállapotát. Mint kiderült, igen, a hangfelvételeket hallgatók számára jól elkülöníthető volt a szomorú (állatorvoshoz kell menni) és a vidám (már előttem a kaja) nyávogás.

Közlekedés: repülő rinocéroszok

Végezetül következzen egy kiemelkedő jelentőségű kutatás, amely szintén elnyerte méltó jutalmát a szeptemberi gálán: ha valaha valamiért orrszarvút kell helikopterrel szállítanunk, a 2021-es IgNobel-díj közlekedési díjazottjainak köszönhetően pontosan tudni fogjuk, hogy ezt hogyan célszerű megtenni. A kutatást jegyző nemzetközi csapat ugyanis kísérleti úton igazolta, hogy az állatok számára élettani és biztonsági okokból egyaránt az a legkedvezőbb, ha lábuknál fogva fejjel lefelé lógatva szállítják az orrszarvúkat. Ehhez különböző pozíciókban egy daruról lógattak le rinocéroszokat, és közben mindenféle módszerekkel monitorozták állapotukat.

Kémia: a rettegés illata

A díjazott nemzetközi kutatócsoport tagjai mozitermek levegőmintáit elemezték a vetített filmek korhatár-besorolásával vetve össze az eredményeket. Utóbbi besorolás során elviekben azt veszik figyelembe, hogy a film mennyire tartalmaz erőszakos vagy szexuális tartalmú jeleneteket, illetve milyen nyelvezetet használnak benne. A kutatók 60 olyan illékony anyag szintjén elemezték a mozitermekben, amelyeket kilélegzünk, és amelyek szintje az erősebb érzelmek nyomán elvileg megnövekedhet a lélegzetben. A vizsgálatok tanúsága szerint ezek közül az izoprén nevű vegyület koncentrációja meglepően jó jelzője lehet annak, hogy egy adott film mennyire erőszakos és vulgáris.

Közgazdaság: korrupció és testsúly

Szintén egy nemzetközi kollaboráció jegyzi a közgazdasági IgNobellel díjazott kutatást is, amelyben azt vizsgálták, hogy hogyan alakul 15 posztszovjet utódállamban a miniszterek testsúlya, és hogy ez összefügg-e az országot jellemző korrupció mértékével. A vizsgálat szerint a miniszterek arcképe alapján becsült testtömegindexek (BMI) és nemzetközi szervezetek által megállapított korrupciós indexek korrelálnak. Sőt: a politikusok testtömege a vonatkozó eredmények szerint akár kisebb, lokális szinten is jelezheti a korrupció mértékét.

Orvostudomány: szex orrdugulás ellen

A díjazott német-török-brit kutatócsoport érdekes megoldást talált az orrdugulás enyhítésére: eredményeik szerint a szexuális aktivitás olyan hormonális változásokat idéz elő, amelyek kedvezően hatnak a megdagadt felső légutakra. A kutatók a nemi aktus alatt, rögtön utána, 30 perccel később, majd 1 óra és 5 óra elteltével vizsgálták a résztvevők légzését, és megfigyeléseik szerint az orrlégzés a szexuális tevékenység közben és után kifejezetten javul, és ez a jótékony hatás akár 60 percig is kitarthat. Ez pedig azt jelenti, hogy egy jó orgazmus hasonlóan hatékony az eldugult orr ellen, mint a piacon elérhető orrsprayk többsége. Igaz, a nemi aktivitás sem csodaszer, utána 3 órával ugyanis visszaáll az orrdugulás a korábbi mértékűre.

Békedíj: szakállal az ökölharcban

A 2021-es IgNobel-békedíj amerikai nyertesei azt vizsgálták, hogy a férfiak szakállának lehet-e valamilyen védőhatása a verekedések során, vagyis a testszőrzet alkalmas-e arra, hogy részben elnyelje az ütések erejét. A hipotézis alapját az adta, hogy az fajok közti összecsapások gyakran érintik az arcot, és az alsó állkapocs gyakran sérül ilyenkor, így mindenképpen érdekes, hogy miért az áll az egyik terület, ahol megmaradt az emlősök szőrzete az egyébként alapvetően eléggé szőrtelen emberen is. A kutatók egy szőrös és szőrtelen birkabőrrel bevont epoxianyagon mérték, hogy a szőr mennyire csillapítja az ütések erejét, amelyeket súlyok ráejtésével imitáltak. A hipotézis helytállónak bizonyult, a szőrös bőr 30 százalékkal tompította az ütéseket.

Rovartan: poloskairtás a tenger mélyén

A díjazott amerikai entomológiai kutatócsoport úttörő vizsgálatokat végzett abban, hogyan lehet a tengeralattjárókon megbirkózni a poloskák okozta kihívásokkal. A poloskák a hajózás kezdetei óta megkeserítik a hajósok életét, és nincs ez másként a tengeralattjárókon sem. Utóbbiakon ugyanakkor a korábban bevált vegyi rovarirtó módszerek nem váltak be, mert a zárt környezetben túl veszélyesnek bizonyultak. A kutatók viszont rájöttek, hogy diklórfosz és propoxur alkalmazásával hatékonyan lehet csótányt irtani a nukleáris tengeralattjárókon is anélkül, hogy a legénységet kockáztatnák.

Fizika és kinetika: tömegben haladni

Ezt a két díjat nagyon hasonló, egymást kiegészítő témával vihette haza két nemzetközi kutatócsoport. A fizikai IgNobel nyertesei azt vizsgálták, miért nem ütköznek össze egymással túl gyakran a tömegben a gyalogosok. A kinetikai díjazottak pedig azt kutatták, hogy miért fordul elő, hogy a tömegben néha mégis összeütköznek egymással az emberek. Az első kérdésre a legegyszerűbb válasz, hogy az ütközések java elkerülhető, mert jó érzékkel tippeljük meg a körülöttünk tartózkodók mozdulatait. A második kutatás pedig azt tárta fel, hogy amikor viszont nem figyelünk oda, mert valami elvonja a figyelmünket, például a telefonunkat nézzük, nem tudjuk előre jelezni, hogy a velünk szembejövő mit fog csinálni. Ami még rosszabb, a gondatlan közlekedő maga is kiszámíthatatlanabb elemet jelent, így a körülötte levőket is veszélybe sodorja, mivel nehezebben lehet megjósolni, mit fog csinálni.

Ökológia: a használt rágógumik bakteriológiája

Bár a legtöbben meglehetősen utáljuk az utcán elköpködött vagy váratlan helyre odaragasztott, használt rágógumikat, bármilyen hihetetlen, van olyan, aki kifejezetten keresi az ilyen meglepetéseket. Például annak a spanyol-iráni kutatócsoportnak a tagjai, akik az ökológiai IgNobelt söpörték be 2021-ben. A kutatók 5 különböző országban kerestek a járdára köpött rágógumikat, hogy elemezzék azok bakteriális összetételét. Egy-egy rágót 3 hónapig figyeltek, hogy rögzítsék, hogyan változik a rajta élő mikrobák közössége. Mint kiderült, a rágót kezdetben az emberi szájban lakozó baktériumok lakják, majd ahogy telik az idő, egyre inkább a környezeti baktériumok veszik át az uralmat. A régi rágók bakteriális összetétele érdekes módon kísértetiesen hasonlít a növényi levelek, az antarktiszi sziklák, a sivatagi homok és a napelemek baktériumtenyészeteire.