Egyes molekulák, például az aminosavak, két változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetek azonban csak az egyik tükörképet tartalmazzák. Hogy hogyan alakulhatott ki egy ilyen kémiai aszimmetria, hosszú ideig rejtély maradt a vegyészek számára. Henri B. Kagan és Kenso Soai erre a rejtélyre találtak megoldást.

Az élet kémiáját a vegyészek homokirálisnak nevezik, a görög „ugyanaz” és „kéz” szavakból. Akárcsak a kezek, minden aminosav két tükörképes változatban létezik, de ezek közül csak az egyik található meg a sejtjeink fehérjéiben. A másik a természetben ritkán fordul elő.

A vegyészek hosszú ideig töprengtek azon, hogyan alakulhat ki a homokiralitás. Amikor olyan kémiai reakciókkal kezdtek kísérletezni, amelyek tükörkép-molekulákat eredményezhetnek, a kémcsövekben mindig egyenlő arányban kapták mindkettőt. A szakértők viszont arra törekedtek, hogy csak az egyik tükörképet állítsák elő, mert az élőlényekkel kölcsönhatásba lépő molekulák – például a gyógyszerek – fejlesztése során csak az egyik tükörképnek lesz meg a kívánt hatása.

A 2026-os kémiai Nobel-díj azokat a felfedezéseket ismeri el, amelyek lehetővé tették a vegyészek számára, hogy olyan kémiai reakciókat indítsanak be, amelyek homokiralitáshoz vezetnek. „Henri Kagan és Kenso Soai megoldást nyújtottak egy több mint egy évszázados kémiai rejtélyre: arra, hogy hogyan alakulhat ki spontán módon a homokiralitás. Az általuk kifejlesztett kémiai reakciók nagyon látványosak” – mondja Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

Henri Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezett egy új módszert a kémiai reakciók manipulálására. Ez lehetővé tette számára, hogy az egyik tükörképből nagyobb mennyiséget hozzon létre, mint amit korábban lehetségesnek tartottak. Kenso Soai pedig 1995-ben egy kulcsfontosságú publikációban leírta az első olyan kémiai reakciót, amelyben lehetőség nyílhat a homokiralitás megvalósítására. 2003-ban végül sikerrel járt ennek végrehajtásában is: bemutatott egy reakciót, amelyben a két lehetséges tükörkép közül csak az egyik keletkezett. Az élő szervezeten kívül korábban senkinek sem sikerült ez a bravúr.

Henri Kagannak és Kenso Soainak köszönhetően ma már tudjuk, hogyan valósítható meg mesterségesen a homokiralitás. Felfedezéseik döntő jelentőségűek azoknak a vegyészeknek, akik gyógyszergyártáshoz terveznek reakciókat, és számos más területen is.