SEBESSÉG ÉS KIMAGASLÓ ÜZEMIDŐ, KIFEJEZETTEN GAMEREKNEK! LOGITECH G522 ÉS 915 LIGHTSPEED, G502 X PLUS - TECH VIBES

A G széria a gamereknek szánt prémium kategóriás hardvereket sorakoztatja fel, például a teljesség igénye nélkül a közkedvelt G502-es szériás egereket, melyből a legújabb ez a 2022-es modell hibrid optikai kapcsolókkal; ezt követi a G915 X Lightspeed szokatlanul vékony dizájnnal, alumínium házzal és extra gombokkal; végül a legfrissebb, igényes középkategóriát képviselő, 2025-ös G522 Lightspeed fejhallgató, mely már Bluetooth kapcsolattal is szolgál. Ami pedig a szupergyors adattovábbításon és a vezetékmentes működésen túl összeköti őket, az a szinkronba hozható RGB-s megvilágítás, vagy ami talán ennél is fontosabb, a kiemelkedő üzemidő.

Csomagolás és tartozékok

A gyártó jól ismert igényes csomagolásáról, illetve a következetes dizájnról, mely már egészen messziről felismerhetővé teszi a Logitech termékeket. A csomagolás minősége a prémium kategóriához hűen szintén magas, a hagyományos dobozoknál vastagabb papíranyaggal, hogy már az első kézbevétel meggyőző legyen.

Amik a termékek esetében közös pontok, azok az immár Type-C fejjel végződő töltő- és/vagy adatkábelek, az USB-A dongle (vevőegység), illetve – a fejhallgató kivételével – a kábel Type-C fejére pattintható adapter, mely segít, ha túl messze van a gép, és közelebb szeretnénk tudni a dongle-t az egerünkhöz. Az egér esetében szó szerint értendő apróság a szilikonnal borított oldalsó gomb, az a rész ugyanis cserélhtő alaktrész.

A dobozok felnyitásakor a billentyűzet és a headset esetében olyan papírcsomagolás fogadott, mintha most hoztam volna ki őket egy cukrászdából, éppen csak sütemények helyett tech cuccok voltak a dobozban. A belső elrendezés is kizárólag kartonból hajtogatott támasztékokkal és tartózsebekkel dolgozik, a műanyag tasakokról szerencsére több gyártó is igyekszik leszokni, különösen a magasabb árfekvésű eszközök esetében.

A kedvencem mégis a fejhallgató lecsatolható mikrofonjához járó apró kis szövettasak volt, melyet minden bizonnyal kihagyhattak volna és egy szimpla papírdobozkába is bedobhatták volna, de inkább ezzel is megóvták. Nagy sérülésveszély persze nyilván nem les rá a dobozban, de az unboxing élménynek jót tesznek az ilyen apró figyelmességek.

A billentyűzet esetében a tartozékokat nem igen vitték túlzásba. Az említett alaptartozékokon túl nem jár hozzá pl. csipesz, ugyanis a switchek ezen termék esetében nem cserélhetők, a lapos profilú kupakokat pedig ujjal kell lepattintanunk, ha mindenképpen le akarjuk szedni őket.

Dizájn és képességek

G915 X Lightspeed 

Hirtelen nem is tudom hol kezdjem, de ha már így belejöttem, legyen szó először a billentyűzetről, számomra ugyanis ez volt legnagyobb újdonság, még ha a három közül nem is ez a legfrissebb megjelenés.

A termék első számú különlegessége egyértelműen a low-profile, avagy alacsony profilú kialakítása, mely meglehetősen szokatlannak mondható, legalábbis a gamer műfajban. Bevallom, az alumínium és a fehér kombináció inkább emlékeztetne valamiféle Apple kiegészítőre, mint egy hagyományos gamer kütyüre, de ezt igazából dicséretnek is vehetik a Logitechnél, mert alapvetően nem áll rosszul neki.

A szérián belül többféle kiszerelés is elérhető, van pl. fekete színű és numerikus padtól megfosztott, kompaktabb modell is, ez azonban a teljes változat. Ehhez mérten egészen széles is, hiszen a bal oldalon még egy sor extra, programozható billentyűnek is helyet kell adnia, melyekhez fent négy további társul, immár kerek, szilikonfejes gombok formájában. Ugyanilyen kerek gombból van mellettük további négy, immár dedikált funkciókkal

A dizájn tehát meglehetősen különleges, amolyan retrofuturisztikus hangulatot kelt, ahogy a klasszikus billentyűzetek világa ezzel a letisztult, ezüst-fehér megjelenéssel és a szupervékony házzal társul. A hatást erősíti a jobb felső sarokba helyezett fémhenger, ami egyfajta görgő és alapbeállítás szerint hangerőszabályzóként funkcionál.

A megnyerő minimalizmushoz abszolút prémium minőségérzet társul, talán mondanom sem kell, hogy az anyaghasználat és a kidolgozás egyaránt magas minőséget képvisel. A támasztékért négy szilikon talp felel, ahogy a szokásos kihajtható lábakon is találunk belőlük, a csúszásmentes stabilitással tehát nem lesz gond.

A visszafogott formalvilág azért egy USB-C portot megenged a felső élen, illetve ide, csak épp bal oldalra került az aprócska bekapcsoló gomb is, mely egy kellemes kattanással járó tolókapcsoló. Sőt, ami abszolút plusz pont, az a dongle számára kialakított zseb alul, melyet egy ilyen vékony ház esetében nem is feltétlenül vártam volna el, de örülök neki, hogy nem spórolták le!

G502 X Plus

Úgy illik, ha a billentyűzet után az egér következik, a G502 X Plus pedig szintén izgalmas darab. Igazából az elmúlt években egy-két tipikus, illetve klasszikus forma határozta meg a gamer egereket, elsősorban a letisztultság és egyszerűség jegyében. Legfeljebb annyi különbséggel, hogy egyes modellek nem csak szimmetrikus formában voltak elérhetők és van, aki a DPI gombot alulra, más felülre szereli.

Nos, ehhez képest a 2014-ben debütált G502 egy merőben eltérő megközelítést alkalmaz, formabontó és agresszív stílussal, ráadásul alig tudjuk megszámolni rajta  gombokat. A széria elég idős ahhoz, hogy az első modellek tulajdonosai még szórakozhattak az egerük súlyozásával, a második kiadás már RGB-s volt, a harmadik a háztáji HERO szenzorral villogott, míg az ezelőtti kiadás elhagyta a beépített vezetékét és wirelessre váltott.

Az új sláger ezúttal a Lightforce Hibrid kapcsolók bevezetése, tehát ez az első egerük ilyen megoldással, a haptikus motorral megbolondított Superlight 2 csak utána érkezett. Ez lényegében a billentyűzetektől elirigyelt opto-mechanikus megközelítés, ahol a klasszikus, mechanikus gombokat váltó optikai szenzorokat rugós mechanizmus kíséri, a kellemes fizikai visszajelzés érdekében.

Ha tehát nem elégszünk meg egy-két extra gombbal a bal, vagy ritkább esetben mindkét oldalon, ezen az egéren összesen 13 programozható gomb található, egy extra kíséretében:

Alul a süllyesztett bekapcsológomb, középen pedig az energiatakarékos, gyors és precíz HERO 25K / 44K szenzor (utóbbit egyes termékek esetén a firmware frissítése teszi elérhetővé, még nagyobb potenciált szabadítva fel az amúgy is korrekt szenzorban). 

A siklásért a szokásos PTFE, avagy teflon talpak felelnek két nagyobb és egy vékonyabb, félkör alakú darab formájában. Végül ott a mágneses billenőfedél, mely alatt a dongle helyét találjuk, ahogy ez már megszokott a Logitech rágcsálóknál. A kupak további érdekessége, hogy lecserélhető Powerplay töltős egérpadokkal kompatibilis megoldásra, mely folyamatos vezeték nélküli töltést biztosít.

G522 Lightspeed

A fejhallgató talán a legkevésbő sokrétű termék a három közül, de ez persze nem kisebbíti az erényeit és értékeit. A gyártó teljes mértékben műanyag fülest készített, legalábbis kívül nincsenek fémre utaló nyomok és a kifejezetten rugalmas, mégis masszív fejpánt is ezt a gyanút erősíti.

A modern, enyhén futurisztikus formavilág egyedivé teszi, miközben kifejezetten könnyed darab, mely elősegíti, hogy a viselése hosszú távon is komfortos legyen. A fülpárnák memóriahabos szivacsokat kaptak, az izoláció azonban nem kiemelkedő, legalábbis ha épp nem szól belőle semmi, akkor a gép zúgását és a gépelést is csak finoman tompítja.

A párnák puha, de nem bársonyos textilborítást kaptak, melyek kellően kényelmesek és jobban is szellőznek a műbőr megoldásoknál. A tartalék cserepárna sajnos nem divat manapság, viszont  mindkét szivacs viszonylag könnyen leszedhető, ha idővel cserére kerülne a sor.

Az utóbbi években divatossá vált fejtámaszt a cserélhető, gumis szíj szolgáltatja, mely nem a kedvenc megoldásom, de el kell ismerni, hogy a rögzítési mechanika jóval stabilabbnak tűnik, mint amit a SteelSeries alkalmaz. A pánt amúgy kényelmes, nem túl szoros, de kellően stabil. A fejhallgató tehát összességében kellően könnyű, mégis kiegyensúlyozott viselet, előre-hátra billentéskor is tartja a pozícióját.

A kezelőszervek és az USB csatlakozók mind a bal kagylóra kerültek, de még a jack csatlakozós mikrofonnak is ott a helye. A jól definiált bekapcsológomb van legfelül, majd lejjebb szánkózva ujjunkkal egy apró gombocskához érünk, mellyel a vezeték nélküli módok között válthatunk.

Alatta a hangerőszabályzó kerék kifejezetten jól sikerült, ugyanis pont akkora erőt kell kifejteni hozzá, hogy elkerüljük a véletlen mozdulatokat követő hangrobbanásokat. Alatta a mikrofon némítógombja szintén jól sikerült, jó hosszan kell nyomni, itt sincs sok esély a véletlen benyomásra.

Végül az USB-C zárja a sort, mely a töltés mellett közvetlen vezetékes használatot is lehetővé tesz, klasszikus jack bemenet azonban nincs, bár ez valószínűleg senkinek nem lesz nagy meglepetés.

Pár dolgot azért hiányoltam, méghozzá egy dedikált kapcsolót az RGB ki- és bekapcsolására. Mivel ez a leginkább energiaigényes funkció, jó lenne, ha lenne valami rugalmas opció erre, de sajnos nincsen. Bár aki alapvetően a takarékosságra hajt, az a szoftverben kikapcsolhatja és talán nem is életszerű, hogy valakinek éppen RGB-s kedve van és nincs pár másodperce a szoftveres aktiválásra.

Ugyanakkor a méltán dicsért programozhatóság erre pont nem kínál egyszerű megoldást, legfeljebb az összehangolt Logitech eszközök esetében beprogramozható egy teljes RGB stop, ami a billentyűzeten vagy az egéren beállítva mindkettő vagy mindhárom eszközön együttesen tudja be- vagy kikapcsolni a világítást. Körülményes és nem túl felhasználóbarát megközelítés.

Képességek, benyomások, szoftver

A programozható gombok sokasága és rugalmassáa eddig is erős pontot jelentettek a gyártó eszközeinél és nincs ez másként most sem. Akár a billentyűzet, akár az egér kerül sorra, egészen elképesztő, hogy milyen kombinációkat hozhatunk össze, melyet természetesen a makrók tesznek teljessé. 

A Logitech G Hub szoftvere pedig megteszi azt a szívességet, hogy egységes dizájnnal, egyetlen közös felületen sorakoztatja a fel a gyártótól származó termékeinket, ami alaposan megkönnyíti a dolgunkat. Bevallom, hogy alapvetően szimpatizálok a telepítést és extra háttérfolyamatokat kiváló, böngészőben futtatható kezelőfelületekkel, ugyanakkor az is érthető, hogy ennyi év fejlesztését egyelőre nem sietnek alternatív formába is átültetni.

Cserébe egy meglehetősen kiforrott környezetet kapunk, szemnek kellemes felhasználói felülettel, új eszközök esetén lényegre törő ismertetővel a legfontosabb funkciókról. És áldja az ég ezt a funkcionalitást és kezelhetőséget, mert én még a kis kezemmel is rendszeresen rányomtam valahogy, valamelyik DPI gombra, ami gyorsan elkezdett felidegesíteni.

Továbbra is fontos képesség a beépített, avagy on-board memória, mely mindhárom terméken jelen van, ám a fejhallgató esetében a legkorlátozottabb. Itt nincs mód fizikai gomb megnyomásával váltani a profilok (hangprofilok) között, mindig a legutóbb elmentett és megjegyzett beállítás lesz aktív, tehát zenehallgatás esetén érdemes váltani, majd játék előtt megint.

Élmény

A billentyűzet brown switch-et imitáló mechanikája jól hozza a típusra jellemző taktilis élményt, bár a lapos profil számomra először meglehetősen szokatlan volt. No, azért nem volt olyan nehéz hozzászokni, a precizitással és érzékeléssel pedig természetesen nem volt gond. A leütések, bevitt "parancsok" gyorsak, játék során hibátlanul teljesítettek az optikai kapcsolók, nem tapasztaltam hibát, kimaradást vagy késedelmet

Egy kellemetlenség azonban elég hamar feltűnt. A bal oldali Shift ugyanis hajlamos akadni és érezhető egyfajta súrlódás, akadozás, amennyiben nem tökéletesen közpéptájékon találom el. Ez egy prémium billentyűzet esetében számomra nem elfogadható, még ha valódi elakadásról nincs is szó s és intenzív játék közben nem feltétlenül lesz hátráltató tényező.

Fontos, hogy aki nem használt korábban programozható G-billentyűkke ellátott billentyűzeteket, az jobb, ha felkészül rá, hogy ahol automatikusan a kontrollt keresné, ott valószínűleg a G5-öt kezdi el vadul nyomkodni. Ez természetesen nem hiba, inkább csak a termék jellegéből adódó egyedi jellemző, mely némi megszokást igényelhet.

A gépelés közel sem néma, bár ahhoz képest, hogy milyen vékony termékről van szó, egészen barátságos hangja van. Összességében tehát inkább tompa és mély hangja van, nem csattogós, ami kellemes meglepetés. A magyar kiosztás hiánya azért szomorú, de gépelésre, programozásra és ékezetet nem igénylő munkára alapvetően tökéletes.

Az egér  is kifejezetten kiváló darab, a rengeteg gomb persze rendkívül szokatlan tud lenni, ha nem használtunk még ilyen mutáns precíziós szerszámot. Az oldalsó két gomb előtt a hüvelykujjunk vonalán egy egy cserélhető, mágnessel rögzített gomb is megtalálható. A dobozban pedig egy szilikonnal borított műanyag sapka, az alapnál valamivel diszkrétebb profillal. Annyi biztos, hogy a játék hevében ez a gomb benyomódhat, így vigyázzunk vele, hogy milyen funkciót adunk neki.

A sebességgel nem volt gond, de többször is ki kell emelnek, hogy a HERO szenzor nem a piac legjobbja. A gyorsulás és a mintavételezés azért a legtöbb gamert bizonyosan kielégíti majd, kivéve a maximalistákat, nekik még várniuk kell a Logitech-re, hogy ezen a téren megpróbáljon felzárkózni a konkurens gyártókhoz.

A talpak nagyszerűen siklanak, még a leharcolt egérpadomon is kiválóan ment a navigáció. Az egér formája kellően ergonomikus és az elsőre ijesztő dizájn használat közben megmutatja, hogy ez a kiforrott forma nem véletlenül népszerű. Az egér azonban szokatlanul nagy tömegű, még akkor is, ha sejthettük, hogy ennyi gomb társaságában nem lesz szuperkönnyű. Én alapvetően nem bánom, ha érzem, hogy fogok és mozgatok valamit az egérpadon, ám a PLUS modell még az elődeihez képest is sokat hízott, hiszen 106 grammot nyom.

A fejhallgató hozza a gyártótól megszokott kiváló minőséget. A gamer eszközök között a Logitech is sokat fejlesztett a hangzáson, a beépített ekvalizer pedig kiemelten fontos, hogy ne csak a játékterek precíz kiszolgálása, de némi zenehallgatás is beleférjen a költségekbe. Utóbbira szükség is lesz, mivel zenehallgatásra azért nem ez a leginkább kifinomult termék. A basszus is hiába tiszta, ha sajnos nem kiemelkedő és a párnák nem túl acélos izolációja sem tesz túl jót neki. 

Játék terén viszont remekelt a headset. Az irányok kompetitív játékok esetén kiválóan definiáltak, a hangok jól elkülönülnek, kiegyensúlyozott összhatás, jól megkülönböztethető részletekkel, így multiplayer esetén is elégedett voltam. Szimpla tartalomfogyasztás, mozizás esetén a DTS térhangzással is érdemes próbálkozni, kinyitja az alapvetően szűkösebb hangteret.

A legnagyobb pozitív meglepetést talán a mikrofon okozta, ugyanis többnyire attól vár az ember a legkevesebbet. Ehhez képest a flexibilis kis csatolmány mellőzi a vékony dobozhangot és egy jóval részletgazdagabb végeredményt produkál, ami már-már stream-kompatibilis kiegészítővé teszi.

Mielőtt agyondicsérném, azt érdemes megjegyezni, hogy zajszűrésben nem jeleskedik, de ez nem véletlen. A gyártó ugyanis a tömörítésmentes beszédhang közvetítésére törekedett, ami részemről egy érthető és értékelhető kompromisszum. Ami viszont szintén szuper, hogy nem csak a fülhallgató esetében kapunk hangszínszabályzót, de a mikrofont is finomíthatjuk, a végeredmény pedig szokatlanul minőségi.

Üzemidő

A trió tagjai végül egy közös erény mentén abszolút körbelapogathatja egymás hátát, ez pedig nem más, mint a legendás üzemidő. Bár természetesen a legjobb élmény érdekében itt is ajánlott visszafogni az RGB-t, ám az eredmény még bekapcsolt fényekkel is korrekt, azok nélkül pedig egyenesen fenomenális!

A tanulság tehát az, hogy ha spórolni akarunk az üzemidővel, esetleg valamiért pont nincs egy árva töltőkábel sem a közelben, akkor áldozzuk fel az extra fps-t és minimum egy szintkülönbségnyi skillt garantáló RGB-t. Bármilyen ijesztően is hangozzék, ezzel az akksiknak beírjuk az IDDQD-t és eszköztől függően napokra, vagy akár hetekre elegendő időt nyerhetünk. Esetleg beállítható az automatikus elhalványulás inaktivitás esetére, biztos van, akinél megesik, hogy nem a gép előtt ül.

Kell ez nekem?

Talán ideje bevallanom, hogy bár magam is birtoklok Logitech termékeket, mégsem a kedvenc gyártóm. Nem különösebben kedvelem az extravagáns formájú egereket és headseteket, ami abszolút ízlés kérdése és semmit nem von le a termékekbe fektetett mérnöki munkából. Sok esetben lassan jelennek meg az új a fejlesztések, a billentyűzeteikből pedig sokszor pont azok nem kaptak magyar kiosztást, amik érdekeltek volna, az árazás azonban átlag fölötti. Ebben az esetben sincs magyar nyelv, ami felhasználótól függően kizáró ok lehet, nálam viszont szimplán a bal Shift furcsa viselkedése tántorított el a gondolattól, hogy esetleg 76 ezer Ft-ot fizessek egy US kiosztású klaviatúráért. Az innováció tehát jelen van a mechanikus egérkapcsolókkal és a vezetékessel megegyező adattovábbítással, de a díjat végül mégsem tudtam megítélni.

Ez persze közel sem olyasmi, ami mindenki számára egyforma súllyal bír, hiszen amikor azt írtam, hogy minőségi termékekről van szó, azt komolyan is gondoltam. A billentyűzetből kihozható elképesztő üzemidő kiemelkedő, az egér opto-mechanikus kapcsolói kiküszöbölik a rettegett kopást és "dupla klikket", az egész palettát átölelő reakcióidő és sebesség a takarékos szenzorokkal, illetve hibátlan wireless kapcsolattal együtt abszolút kiváló. Bár nehéz 3 terméket azonos súlyozással értékelni, az összhatás minden igényes gamer számára meggyőző lehet, még akkor is, ha gyorsabb és fejlettebb szenzor azért van már a piacon, ráadásul ennél olcsóbb termékekben is.

A kép tehát változatlan a Logitech esetében, miszerint érkeznek izgalmas fejlesztések és újdonságok, valódi innovációk, míg bizonyos pontokon továbbra is spórolnak a frissítésekkel. Gondolok itt pl. a HERO szenzorra, mely hiába kompetens, ha képességeit tekintve közel sem a legfejlettebb a piacon, miközben az egér nem éppen olcsó darab. Emellett klassz lenne, ha a fejhallgatóba belefért volna a szimultán Bluetooth és 2.4 GHz-es kapcsolat, mint kiemelt kényelmi funkció, ráadásul szoftver nélkül az akksizabáló RGB egyik terméken sem kikapcsolható. Ezek tehát nagyszerű termékek, de a prémium kategóriával és a G sorozat legjobbjaival, minden erény elismerése mellett is muszáj szigorúnak lennünk. Akinek viszont ezek nem súlyos kompromisszumok, minden bizonnyal élvezettel használják majd őket, ahogy én is tettem.