Kipukkadt az MI-lufi? Nem, noha a modern gazdaságtörténet egyik legsúlyosabb tőzsdei eladási hulláma söpört végig a globális pénzpiacokon; már egy régió sem kivétel ez alól.
Minden bizonnyal sokakban merül fel azonnal a kérdés, hogy vajon akkor ennyi volt a nagy mesterséges intelligencia befektetési rali? De mindenkit biztosíthatunk afelől, hogy nem valószínű, hogy erről lenne szó. Az elmúlt napok és hetek eseményei szép lassan erősítették egymást, ami egy leírhatatlanul nagy eladási hullámot eredményezett.
Sokszor láttunk már ilyet, az pedig, hogy a részvények zuhanása új rekordot döntött, csupán annak köszönhető, hogy előzőleg minden a csúcson volt, azt pedig mindenki tudja, hogy magasról lehet nagyot esni.
Az utóbbi időben voltak már nemzetközi szinten jelentős értékvesztések, főleg Ázsiában volt nagy a piaci bizonytalanság az utóbbi hetekben. Majd befutottak az elmúlt napokban a különböző negyedéves pénzügyi beszámolók, melyek a legtöbb vállalatnál kisebb korrekciókat indítottak el a vártnál gyengébb eredmények miatt. Erre jött az, hogy az Egyesült Államokban a vártnál is sokkal nagyobb vereséget szenvedett el a jelenlegi vezetés a demokratáktól.
Sokan attól tartanak, hogy a demokraták az elképesztő kongresszusi fölénnyel innentől sikeresen gáncsolhatják ki azokat a gigaberuházásokat, amelyeket a Trump-kormány ütött nyélbe. Minden további nélkül elképzelhető, hogy a jövőben sokkal nehezebb lesz az adatközpontok sorsa. Ettől az eredménytől már előzetesen is tartottak, arra azonban nem sokan számítottak, hogy a jelenlegi adminisztráció ennyire súlyos vereséget fog elszenvedni.
Könnyen lehet, hogy kegyvesztettek lesznek a technológiai cégek, amelyek az elmúlt években folyamatosan azon voltak, hogy Trump kedvében járjanak.
Azért volt különösen nagy az aggodalom Ázsiában, mert ott van a chipgyártás központja, ott készül a memóriák túlnyomó többsége, és az ázsiai cégek a legnagyobb nyertesei az adatközpontok gombamód szaporodásának. De persze az amerikai vállalatokban vannak az igazán nagy pénzek, ezért a legjelentősebb bukásokat az USA-ban könyvelhették el a vállalatok és a befektetők. Viszont pénteken már az európai tőzsdére is megérkezett a pánikhangulat, és elindultak a jelentősebb eladások.
A “Magnificent 7” veresége magában meghaladta az 1 billió dollárt a csütörtöki napon. Az Nvidia becsült piaci kapitalizációja magában több mint 440 milliárd dollárral apadt, és Elon Musk vezető vállalatai, a SpaceX és a Tesla is “leadtak” 420 milliárd dollárt egyetlen nap alatt. A teljes S&P 500 kapitalizációja már 70 billió dollár felett járt, ez most 67,21 billió dollárra korrigált. Legutóbb Donald Trump tavaly áprilisi ámokfutása váltott ki hasonló tőzsdei reakciót.
A Micron, az AMD, Sandisk, és a Dell esetében 15 százalékos vagy még nagyobb zuhanás történt. A TSMC, a Tesla, az SK hynix, a Texas Instruments, a Broadcom, az Intel, az ASML, a CrowdStrike, az Nvidia és a SpaceX pedig 10 százalék környéki mínuszba futott. Az 5-10 százalék közötti negatív eredményt elkönyvelők között pedig olyan nevek szereplnek, mint a Cisco, az Oracle, a Samsung, valamint a CXMT. Ahogy a nagy mesterséges intelligencia-láz globálisan mindenhova elért, úgy a piac pillanatnyi összeszakadása is keveseket kímélt.
Hogy miért jelenthetjük ki mégis magabiztosan, hogy a “lufi” nem pukkadt ki? Nos, ezt több indoklással is alá lehet támasztani. Egyrészt az elmúlt években több olyan korrekció volt, amikor egy hasonló, de inkább még jelentősebb esés volt, de utána folytatódott a felfelé menetelés. Volt ilyen “kipukkadás” 2023 októberében, 2025 áprilisában, de idén márciusban is. Mondhatni inkább ez lett mára a természetes, az új normális. A rendkívül heves költekezéseket brutális sebességgel lezajló zuhanások követik.
Az S&P 500 becsült piaci kapitalizációja 90 százalékkal van afelett, mint ahol a ChatGPT megjelenése előtt volt. Ha csak a mesterséges intelligenciában közvetlenül érintett cégek értékét néznénk, akkor ennek a többszöröséről beszélhetnénk. Nagyon sokáig kellene ilyen lejtőn maradnia a piacnak, hogy az MI-lufi kipukkanásáról beszélhessünk. A dot-com buborék után 2000-ben egy közel hároméves lejtmenet indult el, melyben az S&P 500 értéke 40 százalékkal csökkent, és nagyon sok vállalat jelentett csődöt.
