2611 - iPon Black Friday Teaser

A „Rødhals-ember” néven ismert teljes csontvázat 1956-ban tárták fel egy kagylóhalomban a dániai Sejerø szigetén. Egy új kutatás során egy régészcsapat új szemszögből vizsgálta meg a csontokat és azok nyughelyét, és arra a következtetésre jutott, hogy egyedülálló leletről van szó, ez az elődünk ugyanis nagyon fontos korszakhatárt élt meg.

A kérdéses személy a radiokarbon kormeghatározás szerint i. e. 3900 körül halt meg, egy olyan időszakban, amikor a mezőgazdaság már meghódította Észak-Európa ezen részét. Emberünk pedig megtestesíti az átmenetet a vadászó-gyűjtögető életmód és a letelepedett mezőgazdasági termelés között.

A neolitikus forradalom – más néven a mezőgazdasági forradalom – 12 ezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor az emberi társadalmak elkezdték háziasítani a növényeket és állatokat, így létrehozva a mezőgazdaságot, amely már nagyobb településeket és összetettebb társadalmi struktúrákat tudott fenntartani. Ez azonban nem egyik napról a másikra történt. Az új életmód valószínűleg i. e. 10 ezer körül jelent meg több különböző populációban Nyugat-Ázsia termékeny félhold nevű területén, majd sok-sok ezer év alatt lassan terjedt át Eurázsia és Afrika más részeire.

Galéria megnyitása

Még ugyanazon régiókon belül sem „álltak át” az emberek egy csapásra a mezőgazdaságra. Az átmenet gyakran fokozatos, kaotikus és összetett volt. A gazdálkodással foglalkozó és a gyűjtögető közösségek egymás mellett léteztek, míg más csoportok kombinált megközelítést alkalmaztak, a korai gazdálkodási formákat a vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel ötvözve.

A Rødhals-ember a jelek szerint tökéletes példája ennek az átmeneti időszaknak. Ősi DNS-ének elemzése kimutatta, hogy sötét bőrszíne volt, és nagyon nagy (85 százalékos) valószínűséggel kék szem. Genetikai összetétele teljes mértékben őshonos volt, jellemző az európai nyugati vadászó-gyűjtögetőkre, és jelentősen eltérő jellegeket hordozott a délről a régióba vándorolt „gazdálkodók” genetikai jellemzőihez képest.

Étrendje ugyanakkor nem különbözött annyira az újonnan érkezettekétől. Maradványainak izotópos elemzése arra utal, hogy serdülőkorában és felnőttként szárazföldi állatokból álló étrenden élt, ami a letelepedett gazdálkodókra jellemző. Gyermekkorában azonban szinte kizárólag halakra, tengeri emlősökre és kagylókra támaszkodott, ami a sziget vadászó-gyűjtögetőinek hagyományos étrendje volt. Az eredményekről beszámoló új tanulmány szerzői szerint ez arra utal, hogy a mezolitikum első generációs gyűjtögetői közé tartozott, akik a betelepülő neolitikus földművelők mellett éltek, és lassan átvette szokásaikat és kultúrájukat.

„A Rødhals-ember hihetetlenül ritka lelet: egy olyan személy teljes csontváza, aki szemtanúja volt az őskor egyik legfontosabb átalakulásának, a vadászó-gyűjtögető életmódról a gazdálkodásra való áttérésnek. Nem tette magáévá teljes mértékben a földművelők életmódját, de nem is hárította azt el. A gazdálkodó kultúra egyes elemeit átvette, miközben őseinek életmódját is megőrizte” – mondja John Meadows, a Leibniz Régészeti Központ kutatója, a tanulmány társszerzője.

Galéria megnyitása

„Ez csupán egy ember története, és csupán egy generációé, de az ősi DNS, a nagy felbontású mintavétel és a multiizotóp-ökológia kombinációja révén immár hozzáférhető viselkedési betekintés reményt ad arra, hogy egy napon megértsük a Rødhals-ember gyermekeinek és unokáinak döntéseit, vagy sorsát” – teszi hozzá Anders Fischer, a Göteborgi Egyetemről kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A Rødhals-ember az eredmények alapján halálában az új kultúrát követte. Sírját kőkeret vette körül, és az egy íjász csuklóvédőt is tartalmazott, ami inkább a korai földművelők temetkezési szokásait tükrözi, mint a tipikus mezolitikumi temetkezését. Úgy tűnik azonban, hogy a Rødhals-ember az egyik utolsó lehetett a fajtájából. A kutatók szerint ő a mai Dánia területén ismert legkésőbbi olyan személy, akinek kizárólag nyugati vadászó-gyűjtögető ősei voltak, és aki életének legalább egy korai szakaszában gyűjtögető étrenden élt.

A mai megfigyelők számára lehetetlen igazán megérteni, hogyan zajlott le a neolitikus forradalom az emberek körében, de a Rødhals-ember maradványai lenyűgöző esettanulmányt kínálnak arról, hogyan élhettek ezekben az időkben két az emberek két korszak határán, egy hatalmas változás közepette.

„Úgy tűnik, hogy a gyűjtögetők hirtelen eltűntek a régészeti leletekből, éppen akkor, amikor megérkeztek az első földművelők” – teszi hozzá Fischer. „Milyen lehetett átélni egy ilyen jelentős, visszafordíthatatlan átmenetet, látni, ahogy a szigetcsoport, ahol évszázadok óta halászatból éltek az ősök, egy új embercsoport érkezésével átalakul?”

„Ez fenyegetés lehetett, vagy inkább lehetőség? Milyen kockázatokkal járt a betelepülőkkel való kapcsolatfelvétel, és milyen terhekkek az elkerülésük? Létezett-e egyáltalán más alternatíva?” – veti fel Meadows.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

0 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!

Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!

Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.
Vissza az oldal tetejére