Ugyanakkor több korábbi kutatás is olyan struktúrák nyomára bukkant, amelyek vörösvérsejtekre emlékeztettek, csak mostanáig még nem sikerült ezt megerősíteni. Most azonban a szakértők egyértelműen megerősítették a hemtartalmú vörösvérsejtek jelenlétét egy dinoszaurusz fosszilis maradványai között. Bár nem teljesen ép dinoszauruszvérről van szó, a felfedezés fordulópontot jelent a paleontológiában, hiszen erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a molekulák a fosszíliákban sokkal hosszabb ideig fennmaradhatnak, mint azt eddig lehetségesnek hittük.
A dinoszauruszvér jelenlétét egy 115 millió éves fosszíliában igazolták, egy Aratasaurus végtagcsontjaiban. Bár ahogy már említettük, a dinoszauruszvér nem sértetlen, rendkívül izgalmas felfedezésnek számítanak, mert alapvetően átírja, hogy mi őrződhet meg az ősi fosszíliákban. És ezek az új molekuláris nyomok teljesen új utakat nyithatnak meg az ősi élet tanulmányozói számára.
A vörösvértestekben lévő hemet (a vér oxigénszállító alkotóelemét) a kémia és a mikroanatómia együttes erejével sikerült azonosítani. „Geokémikusként ez volt az a pillanat, amikor azt gondoltam: ez valami igazán figyelemre méltó lehet” – nyilatkozta az az eredményekről beszámoló tanulmány szerzője, Kliti Grice az ausztráliai Curtin Egyetemről. „Bizonyítékunk van arra, hogy a vérhez kapcsolódó struktúrák és molekuláris jelek túlélhetik a geológiai léptékű fosszilizálódást. Igazán izgalmas látni, hogy ezek az információk megmaradtak egy dinoszaurusz-kövületben.”
A felfedezést egy Curtin Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport tette, akik az Aratasaurus museunacionali hátsó végtagcsontjait tanulmányozták. Ez a teropoda dinoszaurusz körülbelül 115 millió évvel ezelőtt élt a mai Brazília területén. Vizsgálataik során olyan gömb alakú mikroszerkezeteket tártak fel, amelyek vörösvérsejtekre hasonlítottak, de a biztos azonosításhoz további bizonyítékokra volt szükségük.
Ezeket végül nagy teljesítményű folyadékkromatográfia–tömegspektrometria segítségével szerezték be. A szennyeződések mindig komoly aggodalomra adnak okot az ilyen típusú molekuláris vizsgálatokban, de jelen esetben biztosnak tűnik, hogy a hem a dinoszauruszból származik, mivel nem keveredett növényi és bakteriális maradványokkal – szemben a fosszília körüli mikrobiális rétegben kimutatott hemmel.
A Raman-spektroszkópia és a transzmissziós elektronmikroszkópia megerősítette, hogy a hem vörösvérsejtekben volt jelen, amelyek a Hausmannitban (Mn₃O₄), egy természetes mangán-oxid ásványban maradtak fenn. A kutatók szerint éppen ez a specifikus permineralizáció tette lehetővé, hogy a vérkomponensek hosszabb ideig megmaradjanak, mint amit bárki is lehetségesnek tartott.
Azáltal, hogy erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az eredeti biológiai molekulák fennmaradhatnak a dinoszaurusz-fosszíliákban, a felfedezés rávilágít arra, hogy a fosszíliák hogyan nyújthatnak betekintést a rég kihalt állatok élettanába. „Számomra ez a felfedezés potenciálisan legizgalmasabb része: a fosszíliák nem feltétlenül csak csontok és ásványok” – mondta Grice. A kutató szerint ez felhívás arra is, hogy új szemmel nézzünk a világ múzeumainak gyűjteményeiben található fosszíliákra. A modern molekuláris és kémiai technikák segítségével hamarosan felfedezhetjük ezt a rejtett és rendkívüli biológiai információs archívumot, mondja a szakértő.
