A személyre szabott mRNS-vakcina 42%-kal csökkentette a bőrrák kiújulásának és a beoltott személy halálozásának kockázatát, ha immunterápiás gyógyszerrel együtt alkalmazták – derül ki a régóta várt eredményekből, amelyek alapján ez lehet az első rák ellen jóváhagyott mRNS-vakcina.
Az onkológusok már a 10%-os kockázatcsökkenést is jelentősnek tartják, mondja Kristen Radford, a Mater Research immunterápiás szakembere. 40%-ot meghaladó kockázatcsökkenés esetén a legtöbb kutató az egekbe repül a boldogságtól, teszi hozzá Seth Cheetham, a Queenslandi Egyetem genetikusa. Az intismeran nevű, személyre szabott vakcina nem arra szolgál, hogy megakadályozza a bőrrák, vagyis a melanóma kialakulását, hanem arra, hogy megelőzze annak kiújulását azoknál a betegeknél, akiknél már elvégezték a daganat eltávolítását célzó műtétet.
A klinikai vizsgálat eredményeit augusztus óta nagyon várta a szakma, mivel a vakcina fejlesztői – a Merck és a Moderna kutatói – ekkor jelentették be a nagyon pozitív előzetes adatokat. A III. fázisú klinikai vizsgálatról először október 24-én, a madridi Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) konferenciáján terveztek részletesen beszámolni, miután azonban október 22-én a legfontosabb adatok kiszivárogtak az internetre, a fejlesztők írásban is közzétették a legfontosabb eredményeket.
Az intismeran-vizsgálatba 157 központban 1137, közepes vagy előrehaladott stádiumú melanómában szenvedő beteget vontak be. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be két csoportba: az egyik csoport a melanóma kezelésére alkalmazott pembrolizumab immunterápiás gyógyszer mellett egy személyre szabott vakcinát (intismeran) kapott, a másik pedig pembrolizumabot és egy hatástalan placebót.
A vizsgálat vezetője, Georgina Long, a Melanoma Institute Australia onkológusa elmondta, hogy a résztvevőket mostanra körülbelül 25 hónapja követik nyomon, és a következő néhány évben is figyelemmel kísérik őket annak megállapítására, hogy a vakcina javítja-e az általános túlélési arányt. Hozzáteszi, hogy a terápia nem okozott jelentős káros mellékhatásokat.
Körülbelül 15 évvel ezelőtt az előrehaladott melanómában szenvedő betegek általában csak néhány hónapig éltek. Ma már közel 55%-ukat hatékonyan gyógyítják célzott gyógyszerekkel vagy immunterápiákkal, mondja Long. Az intismeran és a pembrolizumab kombinációját azoknak a betegeknek szánják, akiknél a rák a műtét után visszatérhet, és akik nem reagálnak önmagában az immunterápiára, teszi hozzá a szakértő.
Jessamy Tiffen, a Centenary Institute rákgenetikus szakértője szerint a vizsgálati eredmények izgalmasak, de csak az idő fogja megmutatni, hogy a kezelés két évnél hosszabb távon mennyire hatékony. „A tumorsejteknek megvan az az alattomos képességük, hogy alkalmazkodni tudnak, és kijátsszák a kezeléseket” – mondja.
Az intismeran kifejlesztéséhez Long és kollégái szekvenálták az egyes résztvevők daganatából vett minták DNS-ét, hogy azonosítsák a tumorsejtekben előforduló mutációkat. Ezek a mutációk olyan fehérjék kialakulásához vezethetnek, amelyeket neoantigéneknek neveznek, és amelyek segítenek megkülönböztetni a tumorsejteket az egészséges sejtektől.
A személyre szabott mRNS-vakcinákat a beoltott személy daganatspecifikus neoantigénjeihez igazítják. A vakcina beadása után az utasítja a szervezet sejtjeit, hogy termeljenek neoantigéneket, amelyek a sejt felszínén jelzőkként működnek, jelezve az immunrendszernek, hogy támadjon. Ez felkészíti az immunrendszert arra, hogy felismerje és megtámadja az ugyanazokat a neoantigéneket hordozó tumorsejteket.
A személyre szabott mRNS-vakcinák kifejlesztése időigényes és drága, mondja Cheetham. Ennek következtében nagy kihívást jelent majd a vakcina széles körű bevezetése. Long elmondása szerint már a mostani a vizsgálat során is nagy nehézséget jelentett, hogy minden résztvevőtől megfelelő mennyiségű daganatszövet-mintát szerezzenek be a részletes szekvenáláshoz.
Különösen nehéz volt elegendő mennyiséget beszerezni azoknál a betegeknél, akiknél a daganatot a betegség korai stádiumában eltávolították. Néhány, a Moderna laboratóriumába küldött szövetminta nem is bizonyult elegendőnek vagy alkalmasnak a kiváló minőségű szekvenáláshoz. Ráadásul több hétbe telt, mire a minták eljutottak a laboratóriumba, szekvenálták őket, és elküldték a személyre szabott vakcinát a vizsgálati központokba. Néhány résztvevő esetében a rák még azelőtt visszatért, mielőtt elkészülhetett volna a személyre szabott vakcina, teszi hozzá Long, felhívva a figyelmet az új kezelés logisztikai problémáira.
