Az Nvidia vezetőjének távozása után csak nem csitulnak a kedélyek, továbbra is záporoznak a hírek a lehetséges okokkal és következményekkel kapcsolatban. A SemiAnalysis elemzői, akik folyamatosan rajta tartják kezüket a félvezetőipar ütőerén, nemrégiben azt kezdték pedzegetni, vajon mi minden állhatott az Nvidia vezérének távozása mögött a felvételezett kémnővel és az egyik beosztottal való afféron kívül.
Az elemzők a dolgok jelenlegi állása alapján úgy gondolják, nagyon erősen szerepet játszhatott Jensen Huang eltávolításában az, hogy Kínába az elmúlt időszakban óriási mennyiségben szivárogtak be azok az AI gyorsítók, amelyek az amerikai exportszankciók következtében még véletlenül sem kerülhetnének be az országba hivatalos úton. Számításaik szerint nagyjából 1,5 GW-nyi AI gyorsító érkezhetett Kína területére, ami az elemzők számításai alapján nagyjából akár 1,5 millió GPU-t is jelenthet. Ebben a mennyiségben persze nincsenek benne azok a modellek, amelyek kifejezetten az amerikai exportszankcióknak maradéktalanul megfelelve érték el az országot, vagyis az említett mennyiség a H800-as és a H20-as modelleken felül, illegális úton érkezett. Érdekesség, hogy az Amerikai Egyesült államok Kereskedelmi Minisztériuma is nagyjából hasonló megállapításra jutott, már ami a Kínába becsempészett GPU-k mennyiségét illeti.
A számok persze nem feltétlenül pontosak, ugyanis ha az Nvidia H200-as SXM verzióját vesszük alapul, az 700 W-os TDP kerettel dolgozik, míg a B200-as SXM modul esetében már 1000 W-os értékkel kell kalkulálni – előbbi esetben 2,142 millió, míg utóbbi esetben nagyjából 1,5 millió GPU fér bele az elemzők által említett keretbe, az igazság pedig valahol a két érték között foglalhat helyet. Akárhogy is, ez óriási számítási teljesítményt jelent, hiszen például az xAI által felépített Colossus 1 fedélzetén nagyjából 230 000 darab H200-as és H100-as AI gyorsító dolgozik, míg a Colossus 2 már 1,2 millió darab Blackwell B200-as és B200-as GPU köré épülhet. A becsempészett mennyiségből lényegében összeállítható a Colossus 1 és a Colossus 2, a kombinált számítási teljesítmény pedig akár még magasabb is lehet, mint amit a két szuperszámítógép-fürt kínál. Ráadásul az 1,5 GW-os érték nem a teljes és végleges mennyiséget takarja, ezeken felül további AI gyorsítók is bejuthattak Kínába, a pontos számot még csak megbecsülni sem lehet.
A hatóságok konkrét ügyekben is vizsgálódnak: az egyik esetben 130 darab Nvidia B300 alapú szerver érintettsége merült fel, amelyek közül 74 került Kínába, pedig a dokumentumok szerint Japánban kellett volna felhasználni őket. A másik komoly eset a Supermicro társalapítójához kötődik, aki 2,5 milliárd dollár értékben adott el szervereket egy vállalatnak Délkelet-Ázsiában, ebből 510 millió dollárnyi áru végül az Alibaba háza táján, Kínában kötött ki. Ezeken felül további esetek is látókörbe kerültek. A Jensen Huang szívét elhódító Alice Huang, aki a MegaSpeed ügyvezetője volt, a beszámolók szerint segíthetett az AI gyorsítók Kínába történő becsempészésében mintegy 7,5 milliárd dollár értékben, ami nagyjából 240 000 darab H100-as és H200-as AI gyorsítót takar.
Az elemzők szerint az időzítés sem véletlen, ugyanis Jensen Huang aktívan lobbizott azért, hogy enyhítsék a Kínára vonatkozó szabályokat, ne vágják el teljesen az amerikai hardverhez való hozzáférést, mert az mind az amerikai AI iparnak, mind pedig az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának károkat okoz. A vezető eltávolítását állítólag az amerikai hírszerzői közösség is indokoltnak látta, de arra utaló bizonyítékok nem kerültek elő, hogy aktívan is közreműködtek-e a folyamatban. Ezzel egy időben a RASA (Remote Access Security Act) januári elfogadása is szerepet játszhatott a döntésben, ugyanis az amerikai kongresszus szeretné, hogy az amerikai exportszabályozási hatásköröket terjesszék ki a Kínán kívüli, például az Európában vagy a Közel-Keleten elhelyezett, fejlett mesterséges-intelligencia szolgáltatásokat nyújtó hardverekhez történő távoli hozzáférésre is. Ezt sem az Oracle, sem az Nvidia nem támogatta. Jensen Huang korábban az AI gyorsítók exportjának korlátozásával szemben is felemelte a szavát, szerinte a szabályozás nemcsak Kínát hozza nehéz helyzetbe, de egyben az amerikai vállalatok versenyképességét is rontja, valamint az amerikai AI-fölény elveszítéséhez is vezethet.
Az elemzők szerint azzal, hogy Jensen Huang távozott az Nvidia vezetői székéből, egy fontos ellenzőtől sikerült megszabadulni, aki kerékkötője volt a Kínával szembeni szigorúbb szabályzások bevezetésének. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a szigorítás kétélű fegyver: egyrészt valóban blokkolhatják az amerikai hardverekhez és szolgáltatásokhoz való kínai hozzáférést – valamekkora sikerrel, hiszen ezek a tiltások kijátszhatóak, mint azt a fentiekből is láthattuk –, másrészt viszont fokozhatják Kína azon törekvéseit, hogy még több pénzt költsenek az AI-ipar és a félvezetőipar fejlesztésére, ezáltal jelentősen javulhat versenyképességük és a nyugattól való függőségük is erősen csökkenhet.
Ezzel szemben, ha Kína modern AI hardverekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését nem zárják el teljesen, csak korlátozzák azt, akkor a befolyó összegek az amerikai gazdaságot és az amerikai cégeket is erősíthetik, plusz a Kína által bérelt szolgáltatások felett ugyanúgy kontrollt lehet gyakorolni és nemzetbiztonsági- vagy egyéb kockázat felmerülése esetén meg lehet tagadni a hozzáférést az adott cégtől vagy szervezettől. Ez a gyakorlat biztosítaná az amerikai hardverektől és szolgáltatásoktól való folyamatos függőséget, ezzel együtt pedig előnyöket is kínálna a kínai cégek számára a nagyobb teljesítmény és a szélesebb funkcionalitás révén, ami csökkentené a helyi fejlesztésű AI gyorsítók vonzerejét, a rájuk adott állami támogatások mértékét, illetve a fejlesztésük tempóját is – ellenkező esetben némi idő elteltével ezek a nemzetközi piacon is az Nvidia és az AMD termékeinek kihívóiként jelenhetnének meg.
Az elemzők szerint az sem mellékes szempont, hogy a kínai fejlesztők nagyban hozzájárulnak a globális szoftveres ökoszisztéma fejlesztéséhez, nyílt modelljeik révén az Nvidia hardverein is hatékonyabban futhatnak a különböző AI folyamatok, amiből nemcsak a kínaiak, hanem a többi nemzet fejlesztői is profitálhatnak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nemcsak Kína függ az Amerikai Egyesült Államoktól, hanem az USA is Kínától: szükség van a kínai mérnökökre, a komponensgyártókra, illetve az egyéb gyártókra is, valamint a nemesfémek és az egyéb alapanyagok is nélkülözhetetlenek, ezek elérését is korlátozhatja Kína egy esetleges válaszlépés alkalmával, amire korábban már többször is volt példa.
Az elemzők szerint tehát a teljes tiltás helyett a differenciált elérhetőség a jó megoldás, vagyis a legmodernebb eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést érdemes korlátozni vagy felügyelni. A teljes tiltás a fentiek alapján nemcsak Kínának, hanem az Amerikai Egyesült Államoknak, illetve a globális AI szoftver- és hardver-infrastruktúrának is ártana, a teljes képet nézve valószínűleg az Nvidia és az Oracle csapatának van igaza a témában.
