A japán Hayabusa2 jelenleg végső (de legalábbis következő) célja felé tart: egy kicsi, gyorsan forgó aszteroida felé, amelynek mérete – a becslések szerint – nagyjából a szondáéval egyezik meg. Vagy legalábbis úgy tűnik, hogy egy aszteroida felé tart. A valóságban azonban a helyzet nem ennyire egyértelmű, mivel a szokatlan objektum váratlan gyorsulásokat produkál, ami arra késztette a csillagászokat, hogy feltegyék a kérdést: vajon egy „sötét üstökösről” van-e szó, vagy egy technológiai eredetű objektumról (ami persze nagyon-nagyon valószínűtlen). Egy új tanulmány azonban azt sugallja, hogy a sötét üstökös teóriáját is kizárhatjuk.
A Hayabusa2 a Japán Űrügynökség (JAXA) aszteroidamintákat gyűjtő űrszondája, amely 2019-ben mintákat gyűjtött a Ryugu aszteroidáról, majd visszatért a Földhöz, ahol a felszínre juttatta azokat. 2020-ban, röviddel azelőtt, hogy a mintákat ideértek volna, a JAXA bejelentette, hogy a szonda elhaladása után új célpont felé indul, amely a Földtől több mint 300 ezer kilométerre található. „A célpont a 1998 KY26 nevű kis aszteroida lesz. Ez egy 10 évet meghaladó, hosszú távú küldetés, és az eseménydús utazás után az a célunk, hogy találkozzon a gyorsan forgó 1998 KY26-tal” – közölte a JAXA a döntés idején.
A feladat azonban kicsit nehezebbnek bizonyulhat, mint azt eredetileg várták. 2024-ben egy csillagászcsoport az Európai Déli Obszervatórium Very Large Telescope nevű távcsövét használta, abban a reményben, hogy megerősítik az új célobjektum méretére és tömegére vonatkozó korábbi becsléseket. Ehelyett azonban azt állapították meg, hogy a megközelítés rendkívül bonyolult feladat lehet.
„Meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy az égitest teljesen másképp néz ki, mint amire számítottunk, sokkal kisebb, harmada-negyede annak, amit vártunk. Gyorsabban is forog, körülbelül kétszer olyan gyorsan. És az összetétele is eltér… Sokkal fényesebb” – mondja Toni Santana-Ros, az Alicante-i és a Barcelonai Egyetem planetáris kutatója, az új tanulmány egyik szerzője.
És ezek nem az egyedüli meglepő megfigyelések az égtesttel kapcsolatban. 2023-ban egy kutatócsoport megállapította, hogy az objektum jelentős nem gravitációs eredetű gyorsuláson megy keresztül. „Asztrometriai adatok alapján statisztikailag szignifikáns, nem radiális, nem gravitációs gyorsulásokat észleltünk a fotometrikusan inaktív 1998 KY26, 2005 VL1, 2016 NJ33, 2010 VL65, 2016 RH120 és 2010 RF12 objektumoknál” – írták tanulmányukban.
Az objektumok vizsgálata alapján a kutatócsoport felvetette, hogy ezek „sötét üstökösök” lehetnek, vagyis olyan testek, amelyek nem gravitációs gyorsuláson mennek át, miközben nem jön létre üstökösre jellemző, észlelhető (és néha nagyon látványos) kómájuk, avagy légkörük. Lényegében arról van szó, hogy kívülről sziklás aszteroidának tűnnek, de belül nedves üstökösanyaggal vannak kitöltve, és vélhetően a gázkibocsátás révén gyorsulnak nem gravitációs módon.
Ezzel tehát megoldódott a rejtély? Nem igazán. A nemrég megjelent tanulmány alapjául szolgáló kutatás során egy másik kutatócsoport is megvizsgálta az objektumot, és megállapította, hogy ez a magyarázat erre az üstökösre nem állja meg a helyét. A probléma az, hogy ha ez egy gázokat kibocsátó sötét üstökös lenne, már régen felhasználta volna az összes jégkészletét. „Megmutatjuk, hogy az 1998 KY26 felszínén és belsejében a pályára átlagolt hőmérséklet minden részén jelentősen meghaladja az illékony anyagok vákuumbeli szublimációs pontját” – írják a szakértők. „Hőmérsékleti modellünk eredményei azt mutatják, hogy az 1998 KY26 gázkibocsátási sebessége túl magas lenne ahhoz, hogy eltemetett jég maradjon fenn rajta.”
Ezen felül a kutatócsoport megállapította, hogy valószínűleg nincsenek olyan hideg pontok az égitest felületén, ahol az illékony anyagok elrejtőzhetnének, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Szerencsére nem kell túl sokáig várnunk, hogy kiderüljön, mi is ez az objektum valójában, mivel a Hayabusa2 várhatóan 2031 júliusában éri el célját. Természetesen vannak olyanok is, akik szerint lehetséges, hogy technológiai eredetű tárgyról van szó, de szokatlan gyorsulását és az abból nyerhető ismereteket tekintve ez talán a legunalmasabb (de egyelőre valóban nem kizárható) lehetőség az összes közül.
