Japán MMX nevű küldetésének célja, hogy mintákat gyűjtsenek a Mars titokzatos holdjáról.

Az idei kémiai díjat Henri B. Kagan (Párizsi Egyetem) és Kenso Soai (Tokiói Tudományegyetem) kapja „az aszimmetrikus...

A nagy nyomás alatt előállított bórvariáns egymilliószor jobb vezetőképességgel rendelkezik, mint amire a vegyészek...

Egereken végzett vizsgálatok alapján a fehérjéken található kémiai jelzések az alváshiány biomarkereiként szolgálhatnak.

A kompakt készülék képes mérni, hogy a szervezet ketózisban van-e, így segíthet a fogyásban, de egyes betegségeknél...

Az égitest egy kőzetbolygó, amely csillaga élhető zónájában kering.

A négy szénatomot tartalmazó eritrulóz az eddigi legkomplexebb cukor, amelyet a Naprendszeren kívül észleltek.

A laborban létrehozott SpudCell sejtek már képesek növekedni és osztódni is, de még így sem tekinthetők élőnek.

Lehetséges, hogy bolygónk maga termelte ki az ezekhez szükséges vizet?

Az áttörés új módszereket nyithat meg az orvostudományban és a biotechnológiában a speciális funkciójú fehérjék...

A skorpiók különbözőképpen használják a testükbe felvett fémeket, mivel úgy tűnik, hogy az eltérő vadászati szokások...

Először vizsgálták a kábítószerek vadon élő halak viselkedésére gyakorolt hatását, és az eredmények tovább növelik a...

A J0715-7334 összetétele annyira eltérő, hogy idegen lehet a Tejútrendszerben. De honnan érkezhetett?

Meteoritokból kivont mikroszkopikus kristályok segíthetnek eldönteni a Tejútrendszer lokális részének születéséről...

Japán partjainál biológusok egy olyan aprócska medúzát találtak, amely egészen szokatlan cirkadián ritmussal...

A PicII-503-at a második csillaggeneráció legelső képviselői közé tartozhat.

Valós idejű technikával sikerült rögzíteni a folyamatot, és kiderült, hogy a fehérjék még a DNS-nél is gyorsabban...

Egy új kutatás szerint a vízcseppek kémiai reakciót indítanak el, amely jelzi a növénynek, hogy ideje virágozni.

A haldokló csillagot körülvevő látványos gázhéjban ismeretlen eredetű vassáv húzódik.

A sárban élő kábelbaktériumok fémorganikus vázakat építenek a növekedéshez.

A csillagászok szerint jelenleg csak egyetlen ismert csillaghalmaz felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a...

Úgy módosítottak sejteket, hogy azok szagreceptorokkal rendelkezzenek.

Geológusok először fedeztek fel bizonyítékokat bolygónk 4,5 milliárd évvel ezelőtt létezett előzményének létezésére.

A 2025-ös kémiai Nobel-díjasok olyan molekuláris szerkezeteket hoztak létre, amelyekben nagy tér áll rendelkezésre,...

A mesterséges intelligenciák több millió új anyagot álmodtak meg az elmúlt időszakban. De vajon mire lehetnek jók ezek?

Az arzén és a szulfid kombinációja a bőrsejtjeikben kevésbé mérgező ásványi anyagot képez, és az állatokat...

Hamarosan komplex szén-dioxid-megkötő porok kerülhetnek piacra.

Az egyszerű technika olcsó műtrágyát biztosíthat, és megakadályozhatja a káros anyagok talajba jutását.

A fizikusok elkezdték megfejteni, hogyan jönnek létre a nehezebb elemek a csillagok belsejében.

Egész idő alatt ott rejtőzhetett az égbolt egyik leghíresebb csillagának fényében.

A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) először ütköztetnek oxigénionokat, amelyek sokkal könnyebbek az eddig ütköztetett...

A paklitaxel előanyagának élesztőgombák általi előállítása jelentősen olcsóbbá teheti a folyamatot.

A repülőizmok sejtjeiben lévő sejtszervecskék száma, alakja, hatékonysága és összekapcsoltsága biztosítja az extra...

A szakértők többsége erősen vitatja, hogy a K2-18b jelű égitesten valóban az élet jeleit találhatták meg a...

Az alkímiához nem kell a bölcsek köve, elég egy jó részecskegyorsító.

A nehéz elemek keletkezése mögött álló csillagászati jelenségek rejtélyét évtizedek óta próbálják megfejteni.