Egy új kutatás szerint az LAP1-B néven ismert csillaghalmaz, amelyet körülbelül 800 millió évvel a világegyetem kialakulása után létezett, az első olyan csillagcsoport, amelyről biztosan tudni lehet, hogy a legkorábbi csillagokból áll. Vagyis ezek olyan csillagok, amelyek kezdeti összetevői teljes egészében az ősrobbanás során keletkeztek, és nem egy még régebbi csillagcsoport romjaiból származnak. Annak ellenére, hogy nehéz megerősíteni egy ilyen állítást egy ilyen távoli rendszer kapcsán, a kutatók szerint három vizsgálatot kell elvégezni a legkorábbi csillagokból álló rendszerek keresése során, és az LAP1-B mindhárom szerint megfelel a kritériumoknak.
A közeli csillagok azoknak a maradványaiból keletkeztek, amelyek korábban léteztek és elpusztultak, miközben a héliumnál egyre nehezebb elemek jöttek létre. Ráadásul ez a generációváltás már legalább kétszer megtörtént. Ellentmondásos módon a Napot I. populációs csillagnak tartják, míg elődeit, amelyek a minket alkotó vasat, szenet és oxigént alkották, II. populációs csillagoknak nevezik. Azonban még ezek sem tekinthetők az elsőknek, mivel ezek pedig a III. populációs csillagok maradványaiból alakultak ki. És a LAP1-B lehet az a hely, ahol végre találtunk ilyeneket.
A III. populációs csillagok az ősrobbanás után közvetlenül hidrogénből és héliumból keletkeztek, majd életük és haláluk során más elemeket hoztak létre. A nehezebb elemek megakadályozzák, hogy a csillagok túl nagyokká váljanak, de mivel ezek nem voltak jelen a nyersanyagban, a legtöbb III. populációs csillag óriási volt. Mivel minél nagyobb a csillag, annál gyorsabban ég ki, vagyis annál rövidebb az élettartama, a helyi univerzumban fennmaradt III. populációs csillagok megtalálására kicsi az esély (bár akadnak jelek arra, hogy ilyeneket is lehet találni). Ahhoz tehát, hogy III. populációs csillagokat találjunk, olyan messzire kell visszatekintünk az időben.
Ez mindig is a James Webb űrtávcső (JWST) egyik legfontosabb célja volt, de segítség nélkül nem tudta volna megvalósítani. Az ilyen csillagok olyan messze vannak, hogy az egyetlen módja annak, hogy lássuk őket, legalábbis elég tisztán ahhoz, hogy azonosítsuk státuszukat, ha egy közbeeső gravitációs lencse fókuszálja a fényüket. Két évvel ezelőtt bejelentették a LAP1 (Lensed and Pristine 1) nevű csillagcsoportot, amelynek tagjai a JWST képei alapján „a III. populáció csillagaihoz hasonló” csillagoknak tűntek a szakértők megfogalmazása szerint.
Az új vizsgálat során megerősítést nyert, hogy valóban ez a kémiailag legegyszerűbb csillagképző galaxis, amelyet eddig azonosítottak. Ez pontosan az a típusú környezet, amelyben III. populációs csillagokat várnánk, de persze csak azért, mert a LAP1-B tartalmazhat ilyen csillagokat, még nem jelenti azt, hogy valóban tartalmazza is őket.
A Toledói Egyetem és a Columbia Egyetem kutatói újonnan megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a III. populációs csillagokat megőrző galaxisoknak három olyan jellemzőjük van, amelyet képesek lehetünk észlelni: szinte fémmentes halóval rendelkeznek, meghatározott hőmérséklet mellett, a Nap tömegének 10–1000-szeresét kitevő csillagokat tartalmaznak, valamint összesen néhány ezer naptömeget tesznek ki. A LAP1-B mindhárom kritériumnak megfelel.
A LAP1-B ugyanakkor nem teljesen mentes a csillagászok által fémeknek nevezett nehezebb elemektől. Van benne némi oxigén, de a szerzők számításai szerint a látható mennyiség megközelítőleg annak felel meg, amit akkor várnánk, ha néhány tucat csillag közül egy szupernóvává vált volna, és „termékeit” szétszórta volna a halmazban, ami megfelelhet a modelleknek. Alternatív megoldásként elképzelhető az is, hogy a LAP1-B csillagai gyorsan forognak a vártnál, így az általuk termelt oxigén egy része elszabadul tőlük. Körülbelül hét 30 naptömegű csillag, vagy három 150 naptömegű csillag elegendő lenne a kimutatott oxigén előállításához. Ha így van, akkor a LAP1-B teljesen érintetlen lehet, és csak a legkorábbi generációs csillagokból állhat.
