A szarvasmarhák vizeletében lévő nitrátok a talajvizet szennyezve veszélyeztethetik az egészséget, a marhák vizeletének és ürülékének keveredésekor fejlődő dinitrogén-oxid pedig légzési nehézségeket okozhat, ráadásul a légköri üvegházhatást is fokozza. Ennek megelőzésére kezdett bele Lindsay Matthews, az Aucklandi Egyetem kutatója egy érdekes kísérletbe, amely során kijelölt „vizeldékbe” szoktatták a fiatal marhákat.
Matthews új-zélandi csapata összesen 16 darab 5 hónapos Holstein üszőt (vagyis fiatal tehenet) tanítottak meg arra, hogy egy erre a célra épített, műanyagból létrehozott, fűvel borított latrinában végezzék a dolgukat. Ezt egy három lépésből álló betanítással érték el. Először addig tartották a teheneket az építményben, amíg azok vizeltek, majd jutalmat adtak nekik, és kiengedték őket.
Utána egy latrina melletti, szűk karámba helyezték az állatokat, akik egy kapu kinyitásával bemehettek a latrinába. Amikor a tehenek bent vizeltek, jutalmat kaptak, amikor viszont a karámban tették ugyanezt, a kutatók bekapcsolták locsolót, és 3 másodpercig vizet spricceltek az állatra, amit az üszők elég kellemetlennek tartanak. Az utolsó lépésben egy nagyobb kifutót is megnyitottak a karám mellett, és ismét jutalmazták azon állatokat, amelyek bementek vizelni a latrinába, illetve lefröcskölték a dolgukat kint végzőket.
Az emberekkel és több más fajjal ellentétben a szarvasmarhák alapvetően nem törekednek arra, hogy csak bizonyos helyekre ürítsenek, vagy hogy visszatartsák a vizeletet, mondja Matthews. Az állatok közül 11 azonban így is meglehetősen gyorsan, 10 foglalkozás (átlagosan 20 vizelés) alatt megtanulta használni a latrinát, és az esetek 77 százalékában bementek vizelni.
A dinitrogén-oxid más üvegházhatású gázoknál sokkal ritkább ugyan, de 300-szor nagyobb hatású éghajlati szempontból, mint a szén-dioxid, és 10-szer rosszabb, mint a metán, folytatja Matthews. Az istállókban felgyűlő vizelet továbbá károsíthatja az állatok lábait, és kipárolgások légzési nehézségeket okozhatnak az embereknek és a marháknak is. Matthews szerint a tehenek latrinákra szoktatása világszerte elég egyszerűen megoldható lenne egy automatizált trenírozó rendszer segítségével, ami mindezen problémákat megoldhatóvá tenné a vizeldék takarításával és a gáz elszívásával.