A biológusok a molekuláris szerkezet vizsgálatával tárják fel, hogyan alakul egy strukturálatlan fehérjékből álló...

A farkasok evolúciójának jobb megértése segíthet a visszatelepítési erőfeszítésekben.

Az Egyesült Államokban előkerült egy hihetetlenül teljes, 30 millió éves kutyafosszília, amely új információkat tár...

Fertőző daganatokat eddig csak néhány állatfajban azonosítottak, de lehetséges, hogy a hittnél sokkal gyakoribb a...

Az előszeretettel öklelő állatok olyan idegszöveti sérülések jeleit mutatták, amely hasonló az embereknél a...

Az andoki levélfülű egerek élete nem éppen móka és kacagás.

Bizonyos sekélyvízi fajoknál előfordul egy olyan mutáció, amely csökkenti a transzlációs hibák számát, és...

A Föld mágneses terének hozzávetőleges érzékelése miatt az állatoknak hosszú tengeri utazásaik során újra és újra...

Embrionális „szervezősejtek” utasítják a különböző rendszertani törzsek embrióit, hogy milyen testet alakítsanak ki.

A világ leglassabb emlősének komikusan lassú életmódja több millió év alatt alakult ilyenre.

Az emberekhez hasonlóan a poszméhek is képesek előre tervezni, amikor problémát oldanak meg, sőt, egy pillanatra akár...

A laposférgekben felfedezett ruptoblasztok robbanásakor olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek perceken belül...

A független kutatók azonban óvatosságra intenek.

A spenótos szemcsepp lehet a válasz a szemszárazságra?

A skorpiók különbözőképpen használják a testükbe felvett fémeket, mivel úgy tűnik, hogy az eltérő vadászati szokások...

Először vizsgálták a kábítószerek vadon élő halak viselkedésére gyakorolt hatását, és az eredmények tovább növelik a...

Ez az első ilyen jellegű megfigyelés arra utal, hogy a harcias aratóhangyák kisebb hangyák segítségét veszik igénybe...

A ritmusérzékről eddig azt hitték a szakértők, hogy nagy agyra van hozzá szükség hozzá, de a képesség a szerény...

Több évtizedes kísérlet ad választ a kérdésre.

A fosszilis leletek arra utalnak, hogy nagyjából 550 millió évvel ezelőtt a Földön élő élőlények közel 80%-a elpusztult.

A hólyaghúzófélék tanulmányozása a kémiai megtévesztés egy új formáját tárta fel.

A gerincesek szemének evolúcióját illetően még Charles Darwin is tanácstalan volt. Új kutatások szerint az első...

Új eredmények segíthetnek megjósolni a beporzók éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A ghrelingének eltűnése számos hüllőnek segített megbirkózni a szélsőséges táplálkozási renddel.

A Tyrannosaurus rex csak 40 éves korában érte el teljes testméretét, így életének nagy részét kisebb ragadozókkal...

Éjszaka pihennek, délután meg időnként szunyókálnak is, pedig nincs agyuk.

A sárga hajasmedúza világ hossza meghaladja a kék bálnáét.

Történet veszteségről, szerelemről és sok-sok hüllőről.

Nem csak az emberek körében jellemző egymás félrevezetése. Előfordul ilyesmi a halak, a legyek, de még a baktériumok...

Speciális szőrsejtjeikkel a mágnesesség által gerjesztett elektromos áramokat detektálják.

Szokatlan násztollazatuk erősen rontja két fácánfaj tagjainak látását, amit eddig még sosem vettek észre madaraknál.

A szakértők kiderítették, hogyan képesek az állatok annyifelé mozgatni a szemüket.

A csimpánzok hasonlóan mérlegelik az egymásnak ellentmondó bizonyítékokat, mint az emberek.

Egy kutatás új bizonyítékokat talál a Nanotyrannus létezésére, amiről régóta vitáznak a szakértők.

Avagy mit tanulhatunk az öreg grönlandi bálnáktól az életről.

A láma és alpaka „nanotestek” szintetikus keveréke 17 kígyófaj mérgétől védte meg a kísérletek során az egereket.