Sok más hím madárhoz hasonlóan az aranyfácán (Chrysolophus pictus) és a gyémántfácán (C. amherstiae) is nagy erőfeszítéseket tesz a tojók elcsábítására. A pávák élénk színű faroktollai vagy az andoki kakasok vibrálóan narancssárga taréja helyett azonban a fácánok olyan tollakkal büszkélkedhetnek, amelyek „parókát” alkotnak a fejükön és egyfajta „köpönyeget” a nyakukon. „Nagyon furcsa dísztollazatról van szó” – mondja Anne Peters, a Monash Egyetem viselkedésökológusa.

És bár a szokatlan tollak segíthetnek a kakasoknak a tojók elcsábításában, komoly hátrányuk is van, ezek a parókák ugyanis részben megvakítják a madarakat, jelentik a kutatók a Biology Letters című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányukban. Ez a figyelemre méltó felfedezés az első alkalom, hogy egy ilyen díszítő elemről kiderült, rontja a madarak látását, mondja Peters, aki nem vett részt a kutatásban. Ez valószínűleg sebezhetőbbé teszi a hímeket a ragadozókkal szemben, különösen akkor, amikor lefelé nézve táplálkoznak, állítják a kutatók.

Hogy kiderítsék, mekkora hátrányt jelentenek a „parókák”, Steve Portugal, az Oxfordi Egyetem biológusa és kollégái látásvizsgálatot végeztek a fácánokon. A szakértők hét teljesen érett tollazatú madarat szereztek be magángyűjtőktől, majd oftalmoszkóppal (amelyet a szemészeti rendelőkben is használnak) belevilágítottak az állatok szemébe. A csapat a visszatükröződést kereste – azt a fényt, amelyet akkor látunk, amikor éjszaka a fényszórók megvilágítanak egy állatot. A kutatók az állatok látómezejének három komponensét számszerűsítették: a monokuláris régiót (amit az egyik szem lát), a binokuláris régiót (amit a két szem összesen lát) és a vak régiót (amit egyik szem sem lát).

Az eredmény megdöbbentő volt: a hím aranyfácánok és gyémántfácánok díszes tollakból álló parókája átlagosan 41%-kal rontotta binokuláris látásukat – különösen a fölfelé nézés képességét – a nőstényekéhez képest. Ez nagyjából olyan, mintha egy színház első sorában ülnénk, és baseball sapkát viselve próbálnánk követni a színpadon zajló eseményeket. Amikor a madarak szeptemberben és októberben vedlenek, a látásuk javul, mert levedlik a fejdíszt is. A kutatócsoport szerint ez nemcsak az első ismert eset a madaraknál a nemek közötti látáskülönbségre vonatkozóan, hanem annak is az első ismert esete, hogy egy madár látómezeje az év folyamán változik.

Ez egy nagyon fontos megfigyelés, mondja Scott Edwards, a Harvard evolúciós biológusa, aki nem vett részt a kutatásban. Ugyanakkor mivel a vizsgálatot magángyűjtemények egyedein végezték, az egyelőre nem világos, hogy a dísztollak hogyan befolyásolják a madarak táplálkozását a vadonban. De ettől függetlenül nagyon izgalmas felfedezésről van szó, és nagyon fontos, hogy minden ilyen természetrajzi adatot rögzítsünk, mondja a szakértő.