A felfedezés mindössze a negyedik példa olyan daganatos sejtekre, amelyek természetes úton képesek átterjedni egyik állatról a másikra. Ezen ismert betegségek közé tartozik egy, a kutyáknál előforduló, nemi úton terjedő daganat, két különböző tumorsejtvonal, amely a tasmán ördögöket fenyegeti, valamint több egymástól független sejtvonal, amelyek a kagylók között terjednek.
A legújabb eredmények magyarázatot kínálnak a törpeharcsák (Ameiurus nebulosus) bőrén több mint egy évtizeddel ezelőtt egy Kanada és az Egyesült Államok határán fekvő tóban felfedezett, rejtélyes fekete elváltozásra. A horgászok és a vadbiológusok először 2012-ben vették észre a daganatokat a Memphremagog-tó halain. A későbbi felmérések szerint a tó harcsaállományának körülbelül egyharmada volt érintett.
A bőrelváltozások – amelyek a melanoma egyik formáját képviselik – sötétek és néha kérgesek. Egyes halaknál „a daganatok egymásra halmozódnak”, és átterjedhetnek az agyra, a májra és más szervekre is, mondja Julie Dragon, a Vermonti Egyetem adatelemzője és a napokban a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az egészségi hatások azonban nem egyértelműek, mivel a daganatok fiatal és idős halaknál egyaránt megjelennek.
Kiváltó okként a szakértők szennyezést és vírusfertőzést is gyanítottak, de egyikre sem találtak bizonyítékot. A csapat a rejtély megfejtése érdekében egyes halak genomját is szekvenálta, hogy megtalálják a tó törpeharcsáiban gyakori, potenciálisan rákot okozó DNS-mutációkat. Ezek helyett azonban egy fertőző daganat jellegzetes jegyeire akadtak rá. A különböző halakból származó daganatos sejtek több százezer génvariánson osztoznak, egyetlen genetikai sejtvonalat alkotva, amely eltér a halak egészséges sejtjeitől.
Michael Metzger, a Pacific Northwest Research Institute biológusa nem lepődött meg azon, hogy újabb fertőző rákot fedeztek fel, de nem számított rá, hogy ez egy édesvízi fajnál fog megtörténni. Metzger kutatócsoportja korábban megállapította, hogy a kagylóknál jellemző fertőző tumorsejtek napokig képesek túlélni a sós vízben – alátámasztva azt az elméletet, hogy a betegség szabadon lebegő sejtek útján terjed –, viszont édesvízben azonnal elpusztulnak. A kutató ezért nagyon kíváncsi, hogy a harcsadaganatok inkább közvetlen érintkezés útján terjednek-e, hasonlóan a kutyákat és a tasmán ördögöket érintő daganatokhoz.
Egy újabb fertőző rákbetegség felfedezése hihetetlenül izgalmas, mondja Elizabeth Murchison, a Cambridge-i Egyetem genetikusa, aki a kutyákat és a tasmán ördögöket érintő daganatokat tanulmányozza. Ez arra utal, hogy a fertőző rákok talán nem is olyan ritkák, mint gondoltuk, és könnyen lehet, hogy még több is létezik belőlük, folytatja a szakértő.
A legfontosabb kérdés, hogy a hasonló felfedezések azért történnek-e most, mert a szakértők ma már olyan technológiákkal rendelkeznek, amelyekkel könnyebben kimutathatók a fertőző rákos megbetegedések, vagy azért, mert a szélesebb körű ökológiai változások növelik az ilyen betegségek előfordulási gyakoriságát, mondja Andrew Storfer evolúciós biológus, a Washingtoni Állam Egyetem munkatársa. A kutyáknál előforduló daganattípus több mint 6000 évvel ezelőtt alakult ki, de a többi ismert betegség sokkal későbbi is lehet.
Akadnak ugyanakkor arra utaló jelek is, hogy a harcsa-melanoma ősibb és elterjedtebb lehet, mint amit a legfrissebb adatok sugallnak. Egy 1925-ös tanulmány dokumentált egy hasonló betegséget a massachusettsi Cape Cod-i tóban élő törpeharcsák esetében, amelyről már akkoriban kimutatták, hogy egészséges halakra is átterjedhet. Henry David Thoreau író pedig már évtizedekkel korábban leírta, hogy egy massachusettsi folyóban élő harcsa fejének fele „tintafekete, lepraszerű elváltozással volt borítva, mintha rákféle zuzmó lenne rajta”.
Dragon elmondása szerint csapata egy még nem publikált vizsgálatban megerősítette, hogy a fertőző melanoma más helyekről származó törpeharcsáknál is előfordul. Emellett elkezdték átkutatni a horgászati weboldalakat is további nyomok után kutatva. „Vannak horgászok, akik olyan képeket tettek közzé, amelyek szintén nagyon hasonlítanak erre a betegségre” – mondja a szakértő.
