A hangyák gyakran lépnek szövetségre más rovarfajokkal – például élelemért cserébe vigyáznak a levéltetvekre –, de más hangyákkal szemben szinte mindig agresszívek. Ezért is érte meglepetésként Mark Moffett entomológust, amikor megfigyelte, hogy két hangyafaj nagyon jól kijön egymással, és a kisebbik látszólag tisztogatja a sokkal nagyobb faj tagjait, valószínűleg eltávolítva és elfogyasztva a káros baktériumokat vagy apró parazitákat. Az Ecology and Evolution folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányában Moffett azt állítja, hogy ez a szokatlan viselkedés az első példa a hangyák körében a higiéniai mutualizmusra, amely során mindkét faj profitál a kapcsolatból.

A tisztító viselkedés jól ismert a természetben. A kisebb halak nagyobb ragadozók között úsznak, amelyek megengedik nekik, hogy parazitákat szedjenek le testükről és megegyék azokat. Az ökörkopáncs nevű madár ugyanezt teszik az orrszarvúkkal. Bár a nagyobb állat képes lenne megölni és megenni a kisebbet, nagyobb hasznot lát abból, hogy a kisebb állatok eltávolítják róla a parazitáikat. A kisebb faj pedig ingyen táplálékhoz jut a folyamat során.

Moffett, a Smithsonian Intézet munkatársa 2006-ban egy arizonai hegyvidéki látogatása során vette észre a hangyák viselkedését. Harcias aratóhangyákat (Pogonomyrmex barbatus) látott, amelyek nagy, mélyre nyúló fészkeikről ismertek. Egyik reggel, amikor a dolgozók a fészken kívül a földön nyüzsögtek, felkeltette a figyelmét néhány mozdulatlan hangya. Ezeken az egyedeken akár öt, a Dorymyrmex nemzetségbe tartozó kisebb hangya is mászkált, amelyek testmérete az aratóhangyák méretének harmadát tette ki. A kisebb hangyák a nagyobb hangyákon és azok körül sétáltak, általában nagyjából egy percig, és úgy tűnt, mintha nyalogatnák őket.

Az elkövetkező öt nap során Moffett több alkalommal is megfigyelte és lefényképezte ezt a viselkedést különböző fészkeknél. Néha egy aratóhangya egészen a Dorymyrmex-fészek bejáratáig sétált, és várta, hogy a másik faj tagjai felmásszanak rá. Időnként még az aratóhangyák szélesre tárt szájában is apró hangyák csipegettek.

A hangyák időnként megpróbálnak élelmet lopni egy másik fajtól, de az aratóhangyáknál nem volt semmi, amit meg lehetne enni. Moffett úgy gondolja, hogy a Dorymyrmex hangyák eltávolíthatják a baktériumrétegeket vagy az apró parazitákat, amelyek szabad szemmel nem láthatók, vagy olyan helyeken rejtőznek a nagyobb hangyák testén, ahová azok nem érnek el. Egy másik elképzelés szerint a hangyák az egészségük szempontjából fontos felületi mikroorganizmusokat cserélhetnek egymással.

A P. barbatus egy nagyon alaposan kutatott faj, de eddig senki sem számolt be erről a viselkedésről. „Körülvesznek minket ezek felfedezetlen, lenyűgöző viselkedésformák, amelyek csak arra várnak, hogy a figyelmes megfigyelő észrevegye őket” – mondja Neil Tsutsui, a Berkeley evolúciós biológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban. „Ezért is fontos, hogy ha valami érdekeset vagy furcsát látunk az élővilágban, jó sok felvételt készítsünk róla” – teszi hozzá a szakértő.