Az emberek és a madarak képesek ritmusra hangokat kiadni, de ezt a képességet mostanáig az élővilág más részein nem sikerült megfigyelni. A csak Madagaszkáron őshonos indri azonban a jelek szerint szintén érzi a ritmust, és énekelni is tud rá. Az ugrómakifélék közé tartozó főemlős muzikális képességeinek felfedezése új lökést adhat a vonatkozó kutatásoknak, és arra is rávilágíthat, hogyan alakult ki az emberben a ritmusérzék.
2009-ben egy Snowball nevű sárgabóbitás kakadu valódi YouTube-sztárrá lépett elő, amikor lefilmezték, ahogy egy Backstreet Boys-számra bólogat és a lábait emelgeti. Időközben néhány madárról, egy kaliforniai oroszlánfókáról, ázsiai elefántokról és csimpánzokról is bebizonyosodott, hogy rendelkeznek ritmusérzékkel. A mostani kutatás megelőzően azonban csak az emberekről és a nagy fülemüléről bizonyították, hogy képes ritmikus szerkezetű dalokat előadni. Ebbe a kategóriába olyan hangsorok esnek, amelyekben a hangok egységnyi ideig vagy két egységnyi ideig tartanak.
Az indrik zenei képességeinek felmérésére a Torinói Egyetem kutatói és madagaszkári kollégáik 20 vadon élő indricsoport összesen 39 tagjának énekét rögzítették. A főemlősök napi rendszerességgel dalolnak, általában reggel 7-kor kezdve az éneklést. A dalok szociális és kommunikációs célokat szolgálnak, segítenek megerősíteni a párok közti kötődést és a csoporton belüli összetartást, valamit valószínűleg a területi határokat, illetve az egyed szaporodási státuszát is jelezni tudják. Az énekek megfelelő körülmények között akár 4 kilométeres távolságból is hallhatók.
Az indrik a reggeleket pár másodperces közös énekléssel kezdik, ezt követően azonban minden csoportból csak a felnőtt pár folytatja. Ők először egy hosszú, akár 5 másodperces, magas hangot adnak ki, amit rövidebb, csillapodó hangok követnek. A pár tagjai felváltva adják elő az ereszkedő hangsort.
A felvételeket Andrea Ravignani, a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet biomuzikológusa elemezte. A kutató egy olyan módszert alkalmazott, amelyet már korábban is használt madárhangok ritmikai feltérképezésére. A 346 indridalból összesen 636 különálló hangot különített el, amelyeket 39 felnőtt állat adott ki. Ezeket a hangokat spektrogrammokká alakította, majd statisztikailag elemezte.
Minden dal minden hangját alaposan megvizsgáltuk, hogy mettől meddig tart, ki adta ki, hol helyezkedik el a dallamban, mondja a kutató. És a vizsgálat végére világossá vált a dalok ritmikussága is. Az indrik dalait az emberi vagy a madárdalokhoz hasonló szimpla vagy dupla hangok jellemzik, és más zenei jelenségek is megfigyelhetők bennük. A kutatók olyan érdekességeket is megfigyeltek, hogy a hímek és a nőstények dalaiban a ritmus egyforma, de a tempó eltér.
Az emberek körében a zene és az ének ritmusa segíti a bekapcsolódást, a közösségi élményt, és érzelmek kommunikálására is alkalmas. Azt egyelőre nem tudni, hogy főemlős rokonainknál a ritmus milyen funkciókat tölt be, de a kutatók tovább tervezik vizsgálni a jelenséget.
