Az élősködő gomba legyeket fertőz, majd ha ezt sikeresen megtette, benyomul a gazdaszervezet agyába, és ráveszi, hogy a lehető legmagasabb helyen telepedjen meg. Amikor az állat elpusztul, a testéből felszabaduló gombaspórák a gravitáció és a légáramlatok révén több helyre képesek eljutni, így több további legyet tudnak megfertőzni. Ez azonban nem minden, mint egy friss kutatás feltárta, a gomba arra is képes, hogy rávegye a hím legyeket a halott nőstényekkel való párosodás megkísérlésére, szintén a spórák terjesztése érdekében.
Az új vizsgálat meggyőző módon igazolja, hogy a gomba olyan vegyi anyagokat szabadít fel, amelyekkel magához vonzza a hímeket. Az új fejleményre a Koppenhágai Egyetem kutatói derítettek fényt, akik már korábban megfigyelték, hogy az Entomophthora muscae nevű „zombifikáló” gombával fertőzött nőstény legyekkel gyakran próbálnak meg párosodni a hímek. A kutatók sejtették, hogy ebben is szerepe lehet a gombának, de senki sem tudta, hogyan vonzza oda a hímeket a nőstényekhez.
Henrik de Fine Licht és Andreas Naundrup Hansen kísérleti úton tárták fel a választ. Először nőstény legyeket fertőztek meg a gombával, majd amikor azok elpusztultak, egyesével Petri-csészékbe helyezték a tetemeket. Aztán egy-egy hím legyet engedtek a közelükbe, és megnézték, hogy az mennyi ideig marad a nőstény mellett, és megpróbál-e vele párosodni. A kísérlet egy kontrollcsoportot is tartalmazott, amelyben fagyasztással megölt, gombával nem fertőzött nőstényekkel próbálták ki ugyanezt. A hímek ötször olyan gyakran próbáltak meg párosodni a gombával fertőzött tetemekkel, mint a nem fertőzöttekkel. Ennek során gyakran szabadultak spórafelhők, de a hímek már az egyszerű érintkezéstől is megfertőződtek.
Egy másik kísérletben a hímek egy gombával fertőzött és egy nem fertőzött tetem közül választhattak. Ezek az állatok szintén jóval gyakrabban próbáltak párosodni a tetemekkel, mint amikor nem fertőzött tetemekkel találkoztak, bár nem tettek különbséget abban, hogy a gombával fertőzött vagy a nem fertőzött tetemet választják ki. A szakértők szerint ebből is úgy tűnt, hogy gombákból valamiféle vágyfokozó anyag szabadul fel, és ez váltja ki az extrém szexuális viselkedést.
A kutatók külön a gomba „vonzóságát” is vizsgálták. Négy hím legyet helyeztek egy kis kamrába, amelybe két apró bejárattal rendelkező Petri-csészét raktak. Ezek egy-egy darab légypapírt tartalmaztak, amelyek egyikét gombaspórákkal hintették meg, a másikat viszont nem. 43 vizsgálat során mind a négy légy a spórás légypapíron kötött ki, míg a spórátlan légypapír csak 17 alkalommal volt képes befogni az összes legyet.
A szakértők sikerrel igazolták azt is, hogy a gomba erős szaga intenzív folyamatokat indít be az agyban. A felszabaduló vegyi anyagok azonosítása érdekében halott legyek kémiai összetételét elemezték. A vizsgálatok alapján a gombával fertőzött egyedek testében nagy mennyiségben vannak elágazó szénláncú alkánok, amelyekről korábban kiderült, hogy stimulálják a hím legyeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gombából milyen anyag vagy anyagok szabadulnak fel, de a szakértők folytatják a vonatkozó kutatásokat. Ha sikerül azonosítaniuk a gomba által termelt anyagokat, azok például hatékonyabb légycsapdák létrehozásában is segíthetnek.
