Először tanulmányozták sikeresen a laborban annak a parazita gombának működését, amely képes az ecetmuslicák halál körüli viselkedésének befolyásolására. Az Entomophthora muscae nevű gombafajról egy ideje már ismert, hogy a szabadban több különböző légyfajt is képes megfertőzni. Laborkörülmények között viszont most először sikerült reprodukálni a fertőzést, ami a jelenség eddiginél részletesebb vizsgálatát tette lehetővé.

A Kaliforniai Egyetem kutatói először 2015 nyarán, egy terepi légykutatás során vették észre, hogy több légy is szokatlan testhelyzetben, szélesre kitárt szárnyakkal pusztult el. Testükön gombafertőzésre utaló nyomokat találtak, így rögtön megvolt a furcsa viselkedés gyanúsítottja is.

Az Entomophthora nagyon érdekfeszítő életciklussal rendelkezik. Amikor a spórák bekerülnek egy légy testébe, ott fejlődni kezdenek, lassan felélve a rovar szerveit és szöveteit. Amikor a gazdaszervezet közel jár a pusztuláshoz, a fertőzött legyek felmásznak egy magas helyre, majd kitárják szárnyaikat, mielőtt meghalnának. A tetemek törzséből ezt követően nyúlványok törnek elő, amelyek némi érés után apró, fehér spórákat kezdenek eregetni. Ezek aztán lehullanak a magaslat alatti részekre, és jó eséllyel újabb áldozatokon kötnek ki.

A kaliforniai szakértők érdeklődését elsősorban azért keltette fel a jelenség, mert a különös pózban talált tetemek ecetmuslicák voltak, amelyek a legalaposabban tanulmányozott állatok a Földön. A kutatók azt remélték, hogy a muslicák ismert biológiájának fényében könnyebb lesz kideríteni, hogyan működik a gomba.

Ezért el is kezdtek kísérletezni azzal, hogyan fertőzhetnék meg a laborállatokat. Ehhez friss tetemeket zártak össze laborban nevelt ecetmuslicákkal több napra, míg végül sikerült átvinni a gombafertőzést az utóbbiakra. A vizsgálatokból sok újdonság derült ki a gombával kapcsolatban. Például az is, hogy a fertőzött állatok általában négy-öt nap elteltével pusztulnak el, kivéve, ha több spóra is bejut a testükbe, mert akkor sokkal gyorsabban végük lesz.

Az is kiderült, hogy a halál előtti „hegymászás” nagyon hosszú, és kifejezetten keserves folyamat. Életük utolsó napján a megfertőzött állatok gyors hanyatlásnak indulnak. A vég első biztos jele, hogy felhagynak a repüléssel. Mozgásuk lassúvá, reszketőssé válik, ahogy elkezdenek felfelé törekedni az útjukba eső függőleges felületen.

Amikor elérik a lehető legmagasabb pontot, a helyzet még kegyetlenebbé válik. A legyeket a gomba gyakorlatilag odaragasztja a felülethez, megakadályozva azok további helyváltoztatását. Majd az állat lassan felveszi a jellegzetes pózt: szárnyait emelni kezdi, egyre jobban eltávolítva ezeket a törzsétől. A procedúra mintegy 10 percet vesz igénybe, amely során a szárnyak meg-meglódulnak, majd ismét megmerevednek.

Amikor a szárnyak felemelkedtek, szabaddá válik az út az előtörő spóranyúlványok előtt, amelyek aztán köpködni kezdik magukból a spórákat. Ezek 30 km/óra feletti sebességet is elérhetnek, ami nagyon gyorsnak számít, főleg annak fényében, hogy mennyire aprók.

Hogy a gombák hogyan veszik rá a mászásra és a szárnyak kitárására a muslicákat, arra biztos válasz egyelőre nincs. De a szakértők azt máris igazolták, hogy a gomba a fertőzés korai szakaszában behatol az idegrendszerbe, ami alátámaszthatja azt a teóriát, hogy a parazita a rovarok agya felett veszi át az uralmat. Idegrendszeren belüli növekedése ugyanakkor az eddigi adatok szerint elég kaotikusnak tűnik, így az nem valószínű, hogy konkrét agyi régiókat venne célba.