A rendszert WISPIT 2-nek hívják, 430 fényévre található a Földtől, és két csillagot tartalmaz, amelyek nagyon közel keringenek egymáshoz. A csillagokat egy protoplanetáris korong veszi körül – ez egy fiatal csillagrendszerekben található, forgó anyagfelhő, amely később bolygókká áll össze –, és ebben a korongban a csillagászok két bolygó létére utaló bizonyítékokat találtak.
Az első bolygót, a WISPIT 2b-t 2025-ben fedezték fel. Tömege ötszöröse a Jupiterének, és a rendszer csillagaitól körülbelül kétszer olyan messze kering, mint a Neptunusz a Naptól. A bolygóvá összegyűlő anyag már rést hozott létre a protoplanetáris korongban, míg szomszédja, a WISPIT 2c egyelőre csak egy kisebb üreget alakított ki a környező anyagban.
Nem ez az első alkalom, hogy egy bolygót a kialakulásának kezdeti szakaszában sikerült elcsípni. A PDS 70 nevű törpecsillag körül kialakuló, híres, Jupiter-méretű bolygót már évekkel ezelőtt megfigyelték. A WISPIT 2b azonban különleges: az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) obszervatóriumnak, egy hatalmas chilei rádióteleszkóp-rendszernek köszönhetően a WISPIT 2 az első rendszer, ahol egyszerre látszik a protoplanetáris korong, a formálódó bolygó, valamint a bolygó felé örvénylő gáz is.
„Egyértelműen látjuk, hogy mindkét bolygó alakítja a környezetét. A WISPIT 2c egy üreget vájt ki, a WISPIT 2b pedig egy rést” – nyilatkozta Myriam Benisty, a Max Planck Csillagászati Intézet kutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője. „A WISPIT 2b körül olyan gázörvényeket találtunk, amelyeket a korong és a bolygó közötti kölcsönhatások szimulációi előre jeleztek, de eddig még soha nem láttunk ténylegesen. De most végre van róluk képünk is!”
A kavargó gáz egy sor pixelként jelenik meg, ami a laikus szem számára talán nem tűnik látványosnak, de a kutatóknak fenomenális eredményt jelent. Több mint 400 fényév távolságból ennyi részletet megfigyelni olyan, mintha valaki 5 kilométer távolságból tudna elolvasni egy könyvet, mondják.
Ez a kutatás fontos lépés a protoplanetáris korongok egy eddig megoldatlan aspektusának megértése felém is: vajon ezek a gázörvények mindig a bolygóképződéshez kapcsolódnak, vagy nem így van? A tudományos közösségben heves vita folyik erről, mivel hasonló örvényeket láttak már más rendszerekben is, ahol viszont egyelőre nincs bizonyíték bolygók létezésére. Lehetséges, hogy ezekben az esetekben is fel nem fedezett bolygók hajtják az örvényeket? A másik lehetőség, hogy ezek a gázformációk maguktól jelennek meg a különösen turbulens korongokban, és nem használhatók bolygó jelenlétének jelzőjeként.
„Remélhetőleg az ilyen megfigyelések megtanítják a csillagászokat arra, hogy megkülönböztessék a protoplanéta jelenlétét jelző korongjellemzőket azoktól, amelyek nem utalnak rá” – tette hozzá Stefano Facchini, az új eredményeket hozó kutatás egyik kezdeményezője. A kutatók szerint az új generációs obszervatóriumokkal, mint az Extremely Large Telescope-pal és a Giant Magellan Telescope-pal, valamint az ALMA várható fejlesztéseivel olyan régiókban kereshetik az örvénylő gáz jeleit, amelyek sokkal közelebb vannak a központi csillaghoz, mint a WISPIT 2b.
