Az Imperial College London kutatóinak vizsgálatából a legfontosabb tanulság, hogy fertőzöttek sokkal gyorsabban váltak fertőzővé, mint azt korábban bárki gondolta. A vizsgálatban 36 önkéntes vett részt, akik 18–30 év közöttiek voltak. Őket tették ki SARS-CoV-2 vírus eredetileg felbukkant változatából egy kis vírusmennyiségnek, hogy a fertőzés pillanatától kezdve megfigyelhessék annak kibontakozását.
A résztvevőket annyi vírusnak tették ki, amennyi egy fertőzött személy orrából származó egyetlen, apró folyadékcseppben van. Az önkéntesek közül 18-an fertőződtek meg, és 16-nál alakultak ki tünetek, és ezek megjelenésével együtt, egyes átlagosan két nappal a megfertőződés után maguk is fertőzővé váltak. A vírus szintje az ötödik napon tetőzött a légutakban, és az alanyok átlagosan a 9. napig maradtak fertőzőek. 12 nappal a megfertőződés után azonban még mindig volt kimutatható mennyiségű vírus az orrukban.
A tünetes önkéntesek többsége szaglásvesztésről és megfázásos tünetekről számolt be, súlyos tünetek pedig senkinél nem jelentkeztek. Néhány alany a megfertőződés előtt kapott a remdezivir nevű antivirális szerből, de vizsgálat eredményei alapján nem lehet megmondani, hogy ez volt-e bármilyen hatással a betegség kialakulására vagy súlyosságára.
Az eredmények nagyon hasznos információkkal szolgálnak a fertőzés folyamatáról, ugyanakkor messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőlük, hiszen a tesztelt variáns óta már a sokadik másik variáns domináns a népességben, amely elsősorban pontosan a vírusterhelés alakulásában és a fertőzőképességben tér el a korábbi változatoktól. Az mindenesetre árulkodó, hogy mennyire gyorsan fertőzővé váltak az alanyok egy, az omikronnál jóval kevésbé virulens variáns esetében is.
Szintén fontos tény, hogy bár a vírus először a torokban tapadt meg, rövidesen az orrban vált magassá és tartóssá a szintje, ami megerősíti, mennyire lényeges az arcmaszk helyes, orrot is takaró viselése. A szakértők szerint az eredmények megerősítik, milyen fontos lenne gyakran gyorsteszteket végezni, hiszen ilyen módon az esetek jelentős részében még az erősen fertőző szakasz előtt ki lehetne szűrni a pozitív eseteket, ami jelentősen csökkenthetné a vírus továbbadásának lehetőségeit a közösségekben.
