„Dűneeső” a Marson

A vörös bolygó egyik dűnetípusa úgy fest, ahogy a rajzfilmekben ábrázolják az esőcseppeket.

„Dűneeső” a Marson

A Mars napjainkban egy rendkívül száraz, sivatagos bolygó, amelynek felszínét vörös homokdűnék tarkítják, és amelyen víz szinte kizárólag csak fagyott formában létezik néhány erre alkalmas, hűvös területen. Bár ez az állapot kevéssé teszi alkalmassá a planétát az életre, a helyzetnek megvannak az előnyei is, például az, hogy a marsi légköri környezetben rendkívül jól konzerválódnak a felszíni képződmények.

Ami igen érdekfeszítő felfedezéseket tesz lehetővé. Ilyen például a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) HiRISE nevű, nagyfelbontású kamerája által azonosított érdekes dűnecsoport, amelyet a Kopernikusz-kráter felett elhaladva fotózott le az űreszköz. Ahogy a mellékelt képeken látható, a felszínen környezetüktől elütő színű, cseppalakú formák látszódnak. Ezek a vizsgálatok alapján olivinben gazdag homokdűnék, amelyek a Földön is léteznek, de rendkívül ritkának számítanak, mivel az ásvány nem sokáig őrződik meg az időjárás viszontagságai között, és nedvesség hatására gyorsan agyaggá alakul.

Galéria megnyitása

Az olivin egy zöldes színű szilikátásvány, amelyben a SiO4 hol magnéziumhoz, hol vashoz kapcsolódik. A Földön elsősorban sötét színű magmás kőzetekben fordul elő, és az első ásványok között van, amelyek kristályosodnak a lassan hűlő magmában. A földi felszínen ugyanakkor, ahogy már említettük, az olivin kifejezetten ritka, mivel víz jelenlétében gyorsan agyagásványok és vasoxidok keverékévé alakul.

Más égitesteken, a Holdon, a Marson és a 25143 Itokawa aszteroidán, illetve a Földön kikötő meteoritokban ugyanakkor jelentősnek mondható olivinlerakódásokat azonosítottak. És mivel az aszteroidák és a meteoritok gyakran szinte változatlanul őrzik a Naprendszer formálódásának idejére jellemző állapotokat, a szakértők ezen felfedezések alapján joggal feltételezik, hogy az olivin már rendszerünk hajnalán is jelen volt. A Marson és a Holdon az olivin jelenléte pedig erős jele annak, hogy ezeken az égitesteken egykor folyékony víz létezett, és a lerakódások tanulmányozása egy napon talán azt is segíthet megfejteni, hogyan vették fel ezek az égiteste mai, száraz formájukat, mondják a szakértők.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap