A Magicicada-k 13 vagy 17 évet töltenek a talajban, hogy aztán egyszerre bújjanak elő párosodni és szaporodni. Miközben azonban előbújnak, néhányukat megfertőzi egy gomba. A Massospora pár hét alatt felemészti és spórákkal tölti meg a rovarok testének harmadát, majd a fertőzés hatására lehullanak a kabócák altestét fedő lemezek (gyakorlatilag leesik a fenekük), és a még mindig életben lévő, ide-oda repkedő állatokból hullani kezd a gombák következő generációja, megfertőzve a talajt és a többi kabócát a környéken.
A gomba ilyetén hatásával már több mint egy évszázada tisztában vannak a szakértők, egy kutatócsoport azonban most rájött, hogyan lehetséges, hogy az állatok észre sem veszik, hogy valami éppen megöli őket. Mint kiderült a gomba az agyra is hatással van, pszichedelikus drogokkal árasztja el a kabócák fejét, amelyek így azt hiszik, hogy minden a legnagyobb rendben van.
A gombák vizsgálatához jókor kellett jó helyen lenniük a szakértőknek, hiszen ahogy már említettük, a kabócák előbújása ritka eseménynek számít. A kutatók végül 2016 májusában az Egyesült Államok északkeleti részén csípték el sikeresen a rovarok felbukkanását. A több milliárd kabóca közül a szakértők mintegy 150 fertőzött egyedet gyűjtöttek össze, majd a következő évben egy másik, évente felbukkanó kabócafaj szintén fertőzött egyedeivel is bővítették gyűjteményüket.
A szerencsétlenül járt állatok vizsgálata során kiderült, hogy azok teste tele van pszilocibinnel, vagyis a varázsgomba hallucinogén hatóanyagával. A szakértőket először nagyon meglepte a felfedezés, a vegyületet ugyanis mostanáig csak kalapos gombákban azonosították, amelyek fejlődése 900 millió éve vált külön a parazita Massospora evolúciós vonalától. A pszilocibin ráadásul nem az egyetlen meglepetés, amit a kutatók találtak: a fertőzött kabócákban egy amfetaminszármazék, a katinon is felbukkant, amelyről mindeddig azt hitték a szakértők, hogy a természetben kizárólag egy afrikai cserje, a kat képes megtermelni.
A kutatók magukat a gombákat is megvizsgálták, és kiderült, hogy valóban ezek termelik meg a nem várt hatóanyagokat. A paraziták rendelkeznek az ehhez szükséges génekkel és olyan előanyagokat is hordoznak, amelyekből a kabócák megfertőzése után képesek gyorsan előteremteni az idegrendszerre ható szereket.
Matt Kasson, a vizsgálat vezetője ezen a ponton realizálta, hogy komoly gondban van, mivel a derült égből felbukkant pszilocibinnel való munkához az Egyesült Államokban a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) beleegyezésére van szükség. „Hirtelen leesett, hogy basszus, mindjárt kiszáll a DEA, letepernek, és elkobozzák a kabócáimat” – emlékszik vissza.
Ennek megelőzésére írt a hivatalnak egy emailt, hogy ilyen esetben mégis mi a teendő. A kérdés a DEA munkatársait is meglepte, elvégre nem szoktak hasonló üzeneteket kapni. Végül aztán tisztázták, hogy a kutatás folytatásához nincs szükség engedélyezésre, mert a kabócák csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak pszilocibint. De arra azért megkérték Kassant, hogy legyen szíves ne kezdje el nagyobb koncentrációban kitermelni a drogot a rovarokból.
A két azonosított szer minden bizonnyal a kabócák viselkedésének vezérléséhez kell a gombáknak. A súlyosan sérült állatok ugyanis saját állapotukat figyelmen kívül hagyva repkednek, és mindennel párosodni akarnak, ami él és mozog, így még több másik kabócával érintkeznek, amelyeket szintén megfertőznek. Hogy ezt pontosan hogyan éri el a vegyületek révén az élősködő, az egyelőre kérdés, ahogy az is, hogy egyáltalán hogyan tett szert a gomba a drogok megtermeléséhez szükséges génekre.
