Ez derült ki legalábbis az elmúlt évek azon vizsgálataiból, amelyek a gyalogosközlekedés és a gombok összefüggéseit vizsgálták. Ahogy a magyarországi nagyvárosokban, egy időben az Egyesült Államokban is divatba jöttek azok a gombok, amelyek révén a gyalogosok jelezni tudják, ha át akarnak kelni az úttesten, így a közlekedési lámpák az aktuális igényekhez igazodhatnak. Aztán persze kiderült, hogy sokkal hatékonyabb, ha számítógépes irányítás alá vonják a lámpák vezérlését, így New Yorkban elkezdték lekapcsolni ezeket a gyalogosgombokat.
Azt nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyi ilyen gomb működik még ténylegesen, de az amerikai nagyvárosban 2004-re a 3250 gombból csak 750 üzemelt, vagyis ennyi volt tényleg hatással a lámpákra. Költségkímélési okokból azonban a nem működő gombokat sem szerelték le, így azokat továbbra is nyomkodták a mit sem sejtő járókelők.
Mint azonban a vonatkozó vizsgálatok során kiderült, a gombok otthagyása nemcsak azért volt jó döntés, mert ez nem került semmibe, hanem azért is, mert az otthagyott gombok biztonságosabbá tették a közlekedést. A gombokat továbbra is használó gyalogosok ugyanis a gombnyomás után nagyobb eséllyel várták ki a zöldet, mint azok, akik nem használták a gombokat, vagy „gombtalan” kereszteződésekben közlekedtek. Tal Oron-Gilad izraeli kutató szerint a jelenség hátterében az áll, hogy az emberek szívesebben engedelmeskednek egy olyan rendszer szabályainak, amelybe maguk is beleszólhatnak, vagy legalábbis azt hiszik, hogy így tehetnek.
A nem működő gombok ugyanis jelen esetben palceboként szolgáltak: a járókelők azt hitték, hogy részük van a rendszer vezérlésében, pedig nem így volt, mégis hajlamosabbak voltak betartani a szabályokat. Ez a fajta placebohatás nem egyedi, mondja Eytan Adar, a Michigani Egyetem kutatója, aki ember-gép interakciókat vizsgál. A szakértő és tanítványai az általuk fejlesztett szoftverekbe például rendszerint belefoglalnak egy mentés gombot is, annak ellenére, hogy a program automatikusan menti a betáplált adatokat. A program szempontjából funkciótlan gomb jelenléte ugyanis megnyugtatja a felhasználókat, és azt a látszatot kelti, hogy ilyen szempontból is beleszólhatnak a program működésébe, ami megkönnyíti ember és gép együttműködését.
A hasonló placebogomboknak ugyanakkor létezhet egy sötétebb oldala is, amelyre akkor derül fény, amikor a felhasználók rájönnek, hogy átverték őket, mondja Ralf Risser osztrák pszichológus, aki a közlekedés pszichológiai vonatkozásait vizsgálja. Például amikor a gyalogosok ráébrednek arra, hogy a gombok nem működnek, elindulhat egy olyan viselkedésváltozás, amelyben a gombok már többet ártanak, mint használnak, mondja a szakértő.
Pontosan ez történt Libanonban, ahol 2005-től kezdték el felszerelni a zebrákhoz a gombokat. A módszer nem vált be, mivel a gyalogosok azt várták, hogy a gombok rögtön zöldre változtatják a nekik szóló lámpát, nem pedig a következő kedvező közlekedési fázisban történik ez meg, ahogy a valóságban zajlik a folyamat. Így a hatóságok lekapcsolták a gombokat, és lámpákat előre meghatározott rend szerint kezdték működtetni. Amikor elterjedt a hír, hogy a még mindig felszerelt gombok nem működnek, a gyalogosok dühükben elkezdtek egyre szabálytalanabbak lenni, és egyre többen szaladtak át a piroson.
Bejrútban ezért neki is álltak leszerelni a gombok többségét, és New Yorkban is ez a döntés született. Működő gombokat csak olyan helyeken hagynak meg az illetékesek, ahol ritkák a gyalogosok, így nincs értelme rendszeres időközönként leállítani az autós közlekedést, hanem csak akkor, ha tényleg át akar valaki kelni az úttesten. A gombokkal kapcsolatos bizalmatlanság azonban egyre nő, így lehetséges, hogy ezeken a helyeken is meg kell szüntetni azokat, mert a járókelők egyszerűen nem hiszik el, hogy működnek, ami kockázatos viselkedésre sarkallja őket.
Igazság szerint azonban a nyomógombos rendszernek rövidesen valószínűleg enélkül is vége lenne. A technológia ugyanis ezen a téren is fejlődik, és ma már sok helyen infravörös vagy mikrohullámú detektorok érzékelik a gyalogosok jelenlétét és akár létszámát is. Egy holland cég, a Dynniq pedig éppen egy olyan rendszert tesztel Tilburgban, amely egy alkalmazást érzékel az idősek és mozgáskorlátozottak okostelenfonján, és ha ők akarnak átkelni a zebrán, 5–12 extra másodpercet ad hozzá a zöldhöz.
