Az elmúlt hetekben egyre több kutatás látott napvilágot, amely immár a laboron kívül mutatja, hogyan viselkedik a SARS-CoV-2 legújabb domináns változata a népességben. A legfrissebb ilyen munka egy kaliforniai vizsgálat, amelynek keretében majdnem 70 ezer COVID-beteget vizsgáltak. Az eredmények megerősítik a korábbi dél-afrikai, brit és dán eredményeket, valamint a labor- és állatkísérletek eredményeit is. A friss adatok szerint az omikronnal való fertőzés esetén kevesebb mint fele akkora az esély a kórházba kerülésre, mint a deltával, és a kórházba kerülők állapota is jelentősen enyhébb. A vizsgált 52 ezer omikronnal fertőzött betegből a kutatás ideje alatt senki sem került lélegeztetőgépre.
A vírusvariáns ugyanakkor annyira gyorsan fertőz, hogy a kórházakat elárasztó betegek még kevesebb intenzív ellátást igénylő eset mellett is egyre nagyobb problémákat okoznak világszerte. Hogy pontosan mennyivel fertőzőképesebb a variáns a deltánál, az még mindig kérdés, de a rendelkezésre álló vizsgálatok rövidebbre teszik a lappangási időt (3 napra, a delta 4,3 napja, és az alfa 5 napja helyett).
A vírus továbbá a kutatások alapján akár 70-szer gyorsabban replikálódik a légutakban a deltánál, ami egyrészt gyorsabban jelent magasabb vírusterhelést a szervezetnek, másrészt azt is jelenti, hogy a lélegzettel több vírusrészecske ürül ki, hogy másokat megfertőzzön. Vagyis aki fertőzött, az fertőzőbb a korábbi variánsoknál mértnél, és a fertőződéshez kevesebb vírusrészecske bejutása is elég, mivel a kórokozó nagyon gyorsan képes megsokszorozni magát a légutakban. Ilyen körülmények között pedig kiemelkedően fontos lehet a zárt térben való maszkviselés, mondják a szakértők.
Az állatkísérletek ugyanakkor azt mutatják, hogy a vírus a tüdő szövetében rosszabb hatékonysággal képes megfertőzni a sejteket, mint a kórokozó eredeti, vuhani változata. Ez magyarázhatja az enyhébb kimenetelt. A vírusvariáns terjedési üteme ugyanakkor tényleg riasztó, az Egyesült Államokban például jelenleg minden nap háromszor annyian tesztelnek pozitívra, mint a tavaly téli járványcsúcs idején, és ahogy látható, Európában is hasonlóan alakul a helyzet.
Ami a fertőzések kimenetelét illeti, Joseph Lewnard, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa és kollégái 69 279 tünetes beteg adatait vizsgálták, akiket november 30. és január 1. között teszteltek pozitívra. A pozitív minták háromnegyede tartalmazta az omikron variánst, a többi pedig deltával volt fertőzött. A vizsgált alanyok közül, ahogy már említettük, az omikronnal fertőzöttek kevesebb mint fele olyan arányban kerültek kórházba, mint a deltával fertőzöttek (a tünetes betegek 0,5%-a került kórházba omikron, és 1,3% a delta esetén).
Az omikronnal fertőzöttek közül a kórházi kezelésre szorulók ráadásul átlagosan 3,4 nappal rövidebb ideig maradtak kórházban, ami 70 százalékos csökkentést jelent a deltával fertőzöttekhez képest. A vizsgálat ideje alatt 14 deltával fertőzött beteg hunyt el, és csak egyetlen omikronnal fertőzött, ami összességében 91 százalékos csökkenést jelent, ami a halálos kimenetel előfordulását illeti.
Az adatok a védőoltások hatásosságára is rávilágítanak valamennyire, bár ezzel kapcsolatban még mindig elég korlátozottak az információk: a vizsgálat szerint az oltott kaliforniai alanyok 64–73 százalékkal kisebb arányban kerültek kórházba az omikronnal, mint az oltatlanok. Az omikron ugyanakkor az oltatlanok körében is arányaiban kevesebb kórházi esethez vezetett a deltánál.
Bár a szakértői vélemények szerint valószínűleg az lesz a vége, hogy a COVID endemikussá és szezonálissá válik, és előbb-utóbb szinte mindenki átesik a fertőzésen, a következő hetekben-hónapokban erősen ajánlott mindent megtenni ennek elkerülésére. A kórházak ugyanis már jelenleg is nagyon túlterheltek, ráadásul több hatásos kezelés csak ezt követően válik majd széles körben elérhetővé. Vagyis a kórházba kerülők esélyei pár hónapon belül várhatóan jelentősen javulni fognak.
