Faith Gunning, a Weill Cornell Medicine kutatója a COVID-19-ből nagyjából felépült betegek egyik furcsa tünetegyüttesével foglalkozik: a betegséget túlélők egy része akár hónapokkal később is figyelem- és memóriazavarokról panaszkodik. A szakértő szerint EndeavorRx nevű játék segíthet ezen tünetek enyhítésén. Az Akili Interactive által fejlesztett játék tavaly nyáron történelmet írt, mint az első olyan videójáték, amelyet receptre lehet felírni. Az EndeavorRx-et 8–12 éves, ADHD-val diagnosztizált gyerekek kezelésének részeként alkalmazzák az Egyesült Államokban.

A játékban azonban más betegek számára is lehet potenciál, mondja Gunning, aki már korábban is foglalkozott a digitális terápiával. A COVID-19 kapcsán az követően kezdett érdeklődni a kezelés ezen módja iránt, miután azt tapasztalta, hogy a betegségből felépültek egy része nagyon hasonló tünetekben szenved, mint a gyerekek, akiknek a játékot kitalálták. Ezért is vág bele a klinikai vizsgálatba, amelynek keretében COVID-19-túlélőkön is tesztelik az EndeavorRx-et. A vizsgálat placebokontrollos rendszerben zajlik majd, vagyis a kognitív problémákkal küzdő alanyok egy része játszik a játékkal, míg a másik csoport nem játszik, és megvizsgálják, hogyan alakulnak a tüneteik, ahogy múlik az idő.

Az említett kognitív zavarok Gunning elmondása szerint elsősorban olyanoknál jelentkeznek, akik közepesen súlyos, súlyos betegségen estek át, ami kórházi kezelést igényelt. A figyelem és a memória zavarai tehát a némpesség széles körére, a fertőzést enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átvészelőkre nem jellemzők, viszont a korábban kórházban ápoltak között elég gyakorinak látszanak ezek a problémák. A kognitív zavarok az enyhétől a súlyosig terjednek ezeknél a betegeknél, olyan problémák formájában, mint hogy például nem képesek egyszerre egynél több dologra figyelni. Emellett a munkamemória zavara is gyakori, vagyis a betegek nehezen képesek megjegyezni új információkat, főleg, ha közben valami más tevékenységet végeznek.

Márpedig ezek olyan képességek, amelyek szükségesek a megfelelő életminőséghez. Az EndeavorRx pontosan a problematikus funkciókat fejleszti, vagyis úgy van felépítve, hogy egyszerre több dologra kell koncentrálni játék közben. A játék tervezése során ezen képesség fejlesztésére törekedtek, ami a vizsgálatok alapján működik is: a figyelemzavaros gyerekeknél, az idősebb felnőtteknél és egyes esetekben szklerózis multiplexes betegeknél is sikerült vele fejleszteni a kogníciót.

Ahogy Gunning mondja, a kognitív funkciók fejlesztése elviekben többféle módon is lehetséges, a módszerek többségével viszont az a probléma, hogy rendkívül unalmasak. Ami viszont azzal jár, hogy a betegek hamar feladják a gyakorlást, így pedig nyilvánvalóan nem is lesz eredménye a kezelésnek. A játék viszont tényleg képes lekötni a felhasználókat annyi ideig, ami alatt érdemi fejlődés érhető el.

A játékban egyébként változatos terepeken, lávafolyóval átszelt tájakon vagy jeges vidékeken navigálnak a játékosok, és csillagokat, illetve pontokat kapnak a feladatok sikeres teljesítése során. Ami terápiás hatást illeti, a vizsgálatok szerint a játék célzott algoritmusok révén képes az agy bizonyos idegi hálózatainak aktiválására és erősítésére. Azaz jóval többről van szó, mint amit az egészégalkalmazások többsége nyújtani tud, amelyek jobbára ismeretek terjesztése, tippek és emlékeztetők révén segítenek menedzselni egy-egy egészségi problémát. És többet jelent ez azoknál a – szintén nagyon izgalmas – próbálkozásoknál is, amelyek során a digitális eszközöket figyelemelterelésre használják, például a virtuális valóságot vetve be az égési sérültek fájdalmának menedzselése során.

Gunning kutatócsoportja az EndeavorRx használatát idősebb, depresszióban és más kognitív zavarokban szenvedő betegeken is teszteli, és úgy tűnik, hogy ezen esetekben is igazolható javulás érhető el a játék révén. A betegek agyában fokozódott a konnektivitás a figyelem és a döntéshozás központjaiban, és az előzetes eredmények alapján a résztvevők hangulatában is javulás következett be.

A szakértő elmondása szerint a korábbi COVID-19-betegek közül nem mindenki szorul kognitív terápiára, de a kórházban kezeltek között nagy arányban vannak olyanok, akiknél elhúzódó problémák lépnek fel a figyelem terén, amelyek a mindennapi életet befolyásolják. A cél tehát ennek fejlesztése, hogy a betegek tényleg visszatérhessenek korábbi hétköznapjaikba, mondja Gunning.