Az űrből nézve a Merkúr felszíne gyakorlatilag koromfeketének tűnik, aminek okát régóta kutatják a szakértők. A hasonlóan sötét égitestek általában vasban gazdag felső rétegekkel rendelkeznek, a Naphoz legközelebb eső bolygó esetében azonban ez nem igaz, hiszen felszínén 2 százaléknál kisebb a vas mennyisége. Hosszú ideig nem volt világos tehát, hogy milyen rejtélyes anyagtól lehet olyan sötét a bolygó.
A Nature Geoscience oldalain azonban a napokban megjelent egy tanulmány, amely magyarázatot kínál a problémára. A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói úgy gondolják, hogy a Merkúr sötétségét olyan szénvegyületek okozhatják, amelyek a bolygó mellett elhaladó üstökösökből származnak. Bár a szén észlelése nem egyszerű feladat, Megan Bruck Syal, kutatás vezetője úgy vélte, hogy a bolygó a szénben általában gazdag égitestek anyagából leszakadó mikrometeoritok folyamatos esője miatt képes megőrizni sötét színét.
A számítások és modellek alapján ez a szénutánpótlás valóban elég lehet ahhoz, hogy sötétre fesse a Merkúrt. Mivel a szén nagyon apró egységekben érkezik, a becsapódások során az anyag túlnyomó része a felszínen marad, így válhat lehetségessé, hogy a bolygó felső rétegei 3−6 százalékban szenet tartalmazzanak, ahogy azt a MESSENGER űrszonda megállapította. A földi laborkísérletek szintén azt sugallják, hogy a nagysebességű becsapódások során keletkezhet olyan anyagkeverék, amely a Merkúron mérthez hasonló spektrumot produkál.
Fizikai minták nélkül egyedül a kutatószondák által végrehajtott spektroszkópos mérésekre támaszkodhatunk, amikor a bolygó összetételét vagy geológiai történetét vizsgáljuk, mondja Syal. A mikrometeoritos magyarázat azonban új lehetőséget kínál a mért adatok értelmezésére. Az új elmélet azért is érdekes, mert amennyiben ezek a piciny égitestek ilyen nagy számban érik el a felszínt, elképzelhető, hogy más érdekes anyagokat is odaszállíthattak, egyebek mellett például vízzel látva el a bolygót.
