A várva várt űrobszervatórium biztosan nem indul útnak 2020 májusa előtt, jelentették be a NASA illetékesei. Az indoklás szerint az újabb halasztásnak technikai okai vannak, a távcső rendszereinek fejlesztésével és tesztelésével ugyanis egyszerűen nem végeznek időre a szakértők. Az indítás eltolása miatt a jelenleg 8,8 milliárd dollárnál tartó költségek várhatóan tovább növekednek majd.
A Hubble utódjának szánt infravörös távcső célja, hogy mindennél korábbra pillantson vissza az univerzum történetében, és a legkorábbi csillagokat és galaxisokat tanulmányozza. De prioritásai közé tartozik a távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése és tanulmányozása is.
A teleszkóp két nagyobb részből áll, magából a távcsőből és egy gigantikus napvédő pajzsból, amely megvédi majd az érzékeny műszereket a Nap sugaraitól. A projekttel kapcsolatos legutóbb sajtótájékoztatón a szakértők elmondták, hogy az újabb késés részben abból adódik, hogy a hardver egyes részeinek tesztelése több időt vett igénybe a vártnál. Például a napvédő pajzs első kibontásához és összecsomagolásához a várt másfél hónap helyett háromra volt szükség.
Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a tesztelés során történt néhány baleset. A napvédő pajzsot kifeszítő kábelek például nem voltak megfelelően beállítva, így az öt különálló ponyvából álló pajzson hét helyen is apróbb szakadások keletkeztek. A meghajtórendszer kipróbálása során pedig kiderült, hogy egy hibás alkatrész miatt ezzel is gondok vannak. Egy hajtóanyag-komponens a hiba miatt rossz helyekre áramlott be, ahol károkat okozott, amelyeket ki kellett javítani. Emellett pedig más kisebb-nagyobb problémák is felléptek, amelyek hozzájárultak a start elhalasztásához.
A NASA eredetileg még idén fel akarta lőni az új űrtávcsövet, de a startot tavaly szeptemberben 2019-re halasztották. Az újabb késedelemmel – ha nem lesz további halasztás – 2020 májusában indulhat el a James Webb. Mindezzel pedig az a legnagyobb probléma, hogy a projekt megszavazásakor, 2001-ben az Egyesült Államok Kongresszusa 8 milliárd dollárt engedélyezett a fejlesztésre, amit máris túlléptek a fejlesztők. Így viszont minden bizonnyal újra meg kell majd szavaztatni a kongresszussal a projektet.
A James Webb, ha egyszer munkába áll, minden idők legnagyobb űrtávcsöve lesz. Hétszer érzékenyebb lesz a Hubble-nél, és a remények szerint a legkorábbi csillagok mellett az exobolygók légkörét is tanulmányozni lehet majd vele.
Ha nem lesz további halasztás, a projekt folytatása akkor sem lesz izgalmaktól mentes, hiszen a távcsövet a Nap–Föld-rendszer L2 Lagrange-pontjába akarják juttatni, amely négyszer messzebb van tőlünk, mint a Hold. Ez azt jelenti, hogy ha netán gondok jelentkeznének a kilövés után, egy darabig még biztosan nem lehetőség a problémák orvoslására, még akkor sem, ha ezek javíthatók lennének.
