Rádióhullámokkal irányítható géneket hoztak létre

Egy amerikai kutatócsoport tagjai az újfajta gének révén sikeresen szabályozták kísérleti egereik vércukorszintjét, rádiójelekkel fokozva a sejtek inzulintermelését.

Rádióhullámokkal irányítható géneket hoztak létre

Az optogenetika után megszületetta rádiógenetika: egy amerikai kutatócsoport olyan egereket hozott létre, amelyekben a rajtuk végrehajtott genetikai módosítások eredményeként rádióhullámokkal távvezérelhető az inzulinszint mértéke, új utakat nyitva meg a cukorbetegség kezelésében. Jonathan Dordick, a kutatás egyik résztvevője szerint elképzelhető, hogy egy napon az 1-es típusú diabéteszben szenvedők hasonló módon fogják tudni vezérelni saját sejtjeiket is, aktuális állapotuknak megfelelő mennyiségű inzulint engedve szabadjára szervezetükben, ezzel csökkentve a megemelkedett vércukorszintet. A szakértők által kidolgozott eljárás ráadásul más rendszeres gyógyszerezést igénylő betegségek kezelésére is alkalmas lehet.

A kísérleti egerek májsejtjeibe génterápiával három új gént juttattak be a kutatók. Ezek egyike egy vastartalmú fehérjét kódolt, amely a benne lévő vasnak köszönhetően képes elnyelni a megfelelő hullámhosszú rádióhullámokat, és megváltoztatni a sejt viselkedését. A ferritin nevű protein génje mellé egy kalciumion-csatorna génjét, illetve egy inzulint kódoló gént ültettek be. Ez utóbbi két DNS-szakasz szoros együttműködésben dolgozott a ferritinnel: a vastartalmú fehérje működése a rádióhullámok nyomán megváltozott, ennek hatására megnyílt a kalciumion-csatorna, ami aktiválta az inzulint kódoló gént, beindítva a hormon termelődését.

Az „összeállítás” kiválóan vizsgázott: a kísérleti egerek vércukorszintje a rádiós vezérléssel megfelelően menedzselhetőnek bizonyult. Az emberi alkalmazásra persze egy darabig még biztosan várni kell, az elképzelés ugyanakkor más betegségek esetében is működhet. Parkinson-kóros páciensek esetében például a dopamintermelés fokozásával lehetne csökkenteni a mozgászavaros tüneteket.

A génterápiák emberi alkalmazásával kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények, mivel sokak szerint rendkívül kockázatos eljárásról van szó, amelynek nem ismerjük a hosszabb távú hatásait. A kutatók jelentős része ugyanakkor úgy véli, hogy az optogenetikai megoldások, amelyek során fénnyel vezérlik a beültetett géneket, illetve az előzőekben leírt rádióhullámos irányítás biztonságosabbá teheti az újfajta gyógyászati módszert, hiszen az új DNS-szakaszok csak külső parancsra lépnek működésbe, és bármikor kikapcsolhatók.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward