Plazmabombákkal javítanák a rádiós kommunikációt

Az Egyesült Államok Légiereje apró plazmabombák felső légköri robbantásával tervezi sűríteni az ionoszférát, hogy így javítsák a földi rádiós kommunikációt.

Plazmabombákkal javítanák a rádiós kommunikációt

Az Egyesült Államok Légiereje apró plazmabombák felső légköri robbantásával tervezi javítani a földi rádiós kommunikációt. A rádió feltalálása óta közismert tény, hogy az adás éjszakánként sokkal jobb minőségű lehet, mint nappal. Éjjel olyan távoli, több száz kilométerre található állomások is befoghatók, amelyeket nappal nem lehet észlelni. Ennek az az oka, hogy az ionoszféra szerkezete éjszakára megváltozik.

Az ionoszféra töltött részecskék rétege a földi légkörben, amely nagyjából 60 kilométeres magasságban kezdődik. A legtöbb földi állomásról származó rádióadás jelei a Föld görbülete miatt külön segédeszközök nélkül nem tudnak 70 kilométernél messzebbre eljutni, ha viszont eljutnak az ionoszféráig, annak határa és a felszín között ide-oda pattogva ennél jóval távolabb is foghatóvá válnak. Éjszakára pedig megnő az ionoszféra sűrűsége, így az sokkal jobban visszaveri a jeleket.

Az ionoszféra működésébe nem először avatkoznak bele a földi szakértők. A HAARP (rövidhullámmal működő, sarki fényjelenséget kutató program) keretében Alaszkában földi antennák hálózatával stimulálták a légköri réteget, hogy a rádióhullámokat jobban visszaverő plazmát hozzanak létre, így tanulmányozva a légkör ezen részét.

Gyakorlatilag az új terv is hasonló, csak ezúttal sokkal átfogóbb manipulálás megvalósítását tűzték ki célul a szakértők. Az elképzelés szerint pici műholdakkal, a Masat–1-hez hasonló cubesatokkal juttatnának nagy mennyiségű ionizált gázt a légkörbe, így növelve az ionoszféra sűrűségét. A módszerrel a rádióhullámok hatótávolságának növelésén túl a kutatók szerint a napszél zavaró hatásai is kiküszöbölhetővé válhatnak, így központi csillagunk hirtelen kitörései sokkal ritkábban zavarnák meg a földi kommunikációs hálózatokat.

A terv megvalósításához két nagy problémát kell megoldani. Az egyik, hogy egy akkora plazmagenerátort kell kifejleszteni, amely elfér egy 10 centiméter élhosszúságú cubesat belsejében. A másik kihívás, hogy meg kell oldani, hogy a létrehozott plazma eloszlatása irányítható legyen. A Légierő három kutatócsapatnak adott támogatást a terv kidolgozására, és a három közül a legjobbnak tűnő tervezet juthat el a következő fejlesztési fázisba, amikor a plazmagenerátorokat vákuumkamrákban tesztelik majd.

HAARP

Az egyik résztvevő csoport, a General Sciences a Drexel Egyetem kutatóival karöltve dolgozik a megoldáson. Módszerük lényege, hogy vegyi reakcióval hevítenek fel egy fémdarabot, amelynek gőzéből a légköri oxigénnel reagálva plazma keletkezik. Egy másik csapat, amely az Enig Associates és a Marylandi Egyetem kutatóit foglalja magába, ennél hevesebb megoldáson dolgozik. Elképzelésük szerint apró bombákat robbantanának fel, és ezek energiáját elektromos energiává alakítva hevítenék a fémet. A robbanás alakjának változtatásával különböző formájú plazmafelhők hozhatók létre, állítják a szakértők.

A projekt egyelőre nagyon kezdeti stádiumában van, így egyáltalán nem biztos, hogy bármi is lesz belőle, hangsúlyozzák résztvevők. John Kline, a Research Support Instruments plazmamérnöki munkacsoportjának vezetője szerint erősen kérdéses, hogy az apró műholdakon lehetséges-e egyáltalán elég energiát generálni a plazmaképzéshez.

Mások szerint az alapkoncepcióval is problémák vannak, mivel a célok a felvázolt módszerekkel nem lesznek megvalósíthatók. Amikor egy napvihar megzavarja a GPS-jeleket, a Föld teljes Nap felé néző oldala érintett a problémában, mondja David Last az Egyesült Királyság Királyi Navigációs Intézetének egykori elnöke. Ahhoz, hogy egy ekkora terület védve legyen a Nap hatásai ellen, nagyon nagyfokú és gyors beavatkozásra lenne szükség, amihez néhány piciny műhold biztosan kevés lesz, állítja a szakértő.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward