Egy újonnan megjelent tanulmány érdekes adalékokkal szolgál a nature-nurture vitát illetően, vagyis hogy az élőlények különböző tulajdonságai, például kognitív képességei vagy éppen betegségekre való hajlamai mennyiben tudhatók be a genetikai háttérnek, és mennyiben a környezetnek, például a nevelésnek. Az új vizsgálat során a Harvard kutatói genetikailag azonos ecetmuslicákat neveltek teljesen azonos körülmények között, és az állatok így is eltérő tempóban tanultak meg reagálni a negatív ingerekre. Ez azt sugallja, hogy az öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások mellett egy lehetséges harmadik tényező, a véletlenszerűség is szerepet játszhat abban, hogyan boldogul egy élőlény a világban.
Korábbi vizsgálatok során az derült ki, hogy az azonos genetikai állományú, azonos körülmények között nevelt ecetmuslicák egyedi preferenciákkal rendelkeznek, ami a fényt, a hőmérsékletet, a kényelmes testtartást és a jobb vagy bal irány előnyben részesítését illeti. A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy tanulás esetén is jelentkeznek-e hasonló egyéni eltérések.
Ehhez egy hetes nőstény ecetmuslicákat használtak. Az állatok azonos genommal rendelkeztek és együtt nevelődtek, ugyanazon étrenden. Az állatok tanulási képességeit egy két alagúttal rendelkező labirintusban tesztelték. Az alagutakban eltérő szagok voltak, és az első napon az egyik szagot keserű ízzel vagy áramütéssel kapcsolták össze az állatoknál. A következő napon aztán a másik szaghoz kapcsoltak negatív élményt.
A „betanítások” után a reakciók nagyon változatosak voltak, világosan jelezve az egyéni eltéréseket, mondja Benjamin de Bivort, a kutatás vezetője. Ezek az eltérések konzisztensen jelentkeztek az egyes egyedeknél, például amelyik gyorsan megtanulta elkerülni az áramütést, az a keserű ízt is hasonlóan gyorsan tanulta meg elkerülni.
Az ilyesfajta véletlenszerűség és az eltérő tapasztalatok hozzájárulhatnak egy faj változó világhoz való alkalmazkodásához, mondja a szakértő. Ha a világban megjósolhatatlan, hogy miből érdemes tanulni, és miből nem, akkor kifizetődő lehet, ha vannak olyan egyedek, amelyek gyorsan tanulnak, és vannak szkeptikusak, amelyek hosszabban kivárnak, mielőtt levonják a következtetéseket. Ilyen módon bárhogy is változik a világ, lesznek olyanok, amelyek megérik a szaporodóképes kort, magyarázza de Bivort.
A kutatók szerint a tanulásban megfigyelt eltérések véletlenszerű fejlődési különbségeknek tudhatók be. A felnőtt ecetmuslicák agya egy meghatározott genetikai program szerint fejlődik, de a kimenetel egy kicsit minden esetben eltér. De Bivort és társai szerint ezek az apró eltérések eredményezik a felnőttkori viselkedés különbségeit.
