A Coloradói Egyetem kutatói más amerikai egyetemeken dolgozó kollégáikkal együttműködve kidolgoztak egy eljárást, amelynek révén objektív módon mérhetővé válhat, hogy mekkora fájdalmakat szenved el egy beteg. Jelenleg a fájdalom intenzitását csak a páciens saját bevallása alapján lehet megítélni: ennek során általában arra kérik az illetőt, hogy egy egytől tízig terjedő skálán osztályozza, milyen súlyosak a fájdalmai. Ezzel az a probléma, hogy a betegek egy része hajlamos felülértékelni, mások pedig alábecsülni saját fájdalmukat, így nehéz megítélni, mennyire megbízhatók ezek a szubjektív eredmények.
Az egyetem szakértői azonban most azt állítják, hogy az agyműködést vizsgáló felvételek alapján képesek megállapítani a fájdalom mértékét. Ha tényleg működőképesnek bizonyul a módszer, akkor nagy előrelépések történhetnek annak megértésében is, hogyan generálódnak agyunkban a különféle fájdalomérzetek, és idővel talán ezek hathatósabb enyhítésére is mód nyílhat.
„Jelenleg az egyetlen mód egy beteg fájdalmának és érzelmi állapotának mérésére, ha megkérdezzük, hogy érzi magát” – mondja Tor Wager pszichológus és ideggyógyász. A kutató és kollégái 114 alany funkcionális MR-felvételét vizsgálták meg, amelyek készítése közben az önkéntesek különböző mértékű hőhatásoknak voltak kitéve, a kellemes melegtől a fájdalmasan forróig. Egy adatbányász program segítségével a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a fájdalom mértékének jellegzetes neurológiai jegyeit.
Ezek több különböző agyi alrendszerben is jelentkeznek, és a kutatók legnagyobb meglepetésére univerzálisnak tűnnek. A szakértők eredetileg úgy hitték, hogy egy alany fájdalmának mértékét csak egy fájdalommentes állapotban készült agyi felvétellel összevetve tudják majd megállapítani, úgy tűnik azonban, hogy agyunk meglehetősen egységesen viselkedik adott fokú fájdalomra reagálva.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a fizikai fájdalomnak külön jellegzetes jegyei vannak. Korábbi hasonló vizsgálatok eredményei azt sugallták, hogy a lelki fájdalom során jelentkező agyi aktivitás nagyon hasonló ahhoz, ami a fizikai fájdalom bekövetkeztekor észlelhető, a coloradói kutatás alapján azonban úgy tűnik, hogy kettőt lehetséges elkülöníteni. A szakértők szintén tesztelték, hogyan viselkedik az agy fájdalomcsillapítók hatása alatt: a hatóanyag a felvételeken is látható módon visszaszorította a fájdalmat.
Bár a kutatás nagyon fontos alapokat fektet le, arra még egy darabig várni kell, amíg az egészségügyi gyakorlatban ténylegesen használatba kerülhet a fájdalom objektív tesztelésének módszere. Wager és társai a következő fázisban azt fogják vizsgálni, hogy a fájdalom testen belüli helye, illetve a különféle jellegű fájdalomérzetek megkülönböztethetőek-e az agyi felvételek alapján. Arra is kíváncsiak a kutatók, hogyan jelenik meg a teszteken a krónikus fájdalom, amelynek tanulmányozására a mostani kutatás még nem tért ki.
