A James Webb űrteleszkóppal vizsgálódó csillagászok arról számoltak be, hogy az 55 Cancri e nevű, rendkívül forró szuperföldnek sűrű légköre lehet, amely vagy szén-dioxidból, vagy szén-monoxidból áll. Ha ez beigazolódik, ez lenne az első ismert Naprendszeren kívüli kőzetbolygó, amelynél határozott légkört azonosítottak. 

A Föld is kőzetbolygó, amelynek légköre létfontosságú az élethez, mivel megvédi a felszínt a Nap sugárzásától és az űr hidegétől. Összevetésképpen a Marsnak sokkal ritkább a légköre, sűrűsége a földi mindössze 1 százaléka. Ami fontos oka lehet annak, hogy (legjobb tudomásunk szerint) nincs élet a vörös bolygón. Bár a légkör nem feltétlenül biztosítja az élhetőséget egy-egy bolygón, jó kiindulópontnak számít ehhez. Az ugyan nem valószínű, hogy az 55 Cancri e bolygón van élet, mivel a felszíne minden bizonnyal egy olvadt magmaóceán, az a tény, hogy a JWST légkörre utaló jeleket tudott észlelni, nagyon ígéretes előjel a Földhöz hasonló bolygók utáni vadászat kapcsán.

Az 55 Cancri e majdnem kétszer akkora sugarú, mint saját bolygónk, tömege pedig 8,8-szorosa a Földének. Egy Napunknál kisebb csillag körül kering, de olyan közel van hozzá, hogy kevesebb mint 18 óra alatt kerüli meg azt. Ez azt jelenti, hogy a csillag felé néző oldalán elég magas a hőmérséklet a vas megolvadásához, és a felszínt vélhetően aktív vulkánok és magmaóceánok borítják. És éppen ez a tevékenység tarthatja fenn a légkört, amelyet egy csillagászok megfigyeltek.

A bolygó olyan forró, hogy az olvadt kőzet egy részének el kellene párolognia, mondja az NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője, Renyu Hu. Az 55 Cancri e kötött keringésű, így egyik oldala állandó sötétségben van, másik oldala pedig folyamatosan a perzselő csillag felé néz. Ha a bolygónak nem lenne légköre, akkor a nappali oldala nagyon forró, az éjszakai pedig nagyon hideg lenne, de a JWST nem ezt találta. A nappali oldal a vártnál hűvösebb, és bár a lávaáramlás részben magyarázhatja a hőmérséklet kiegyenlítődését, a légkör megléte kielégítőbb magyarázatot ad a megfigyelésekre.

Hu elmondása szerint nagyon erős jelei vannak annak, hogy az energia a nappali oldalról az éjszakai oldalra áramlik, valószínűleg egy illékony anyagokban gazdag légkör révén. Hogy ténylegesen jellemezni lehessen, mi történik az 55 Cancri e körül, ahhoz azonban további megfigyelésekre lesz szükség.

„Az 55 Cancri e az egyik legrejtélyesebb exobolygó. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben tucatnyi földi és űrbéli eszközzel figyeltük meg, természete megfoghatatlan maradt egészen napjainkig, amikor a JWST-nek köszönhetően végre elkezdenek feltárulni a rejtély egyes részletei” – mondja Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A JWST azon képessége, hogy ezt a vélhető légkört képes volt felderíteni, jó előjel a hűvösebb, potenciálisan lakható bolygójelöltek észlelése kapcsán is. Emellett a bolygók általánosságban vett jobb megértéséhez is vezethet. „A JWST kitolja az exobolygók jellemzésének határait a kőzetanyagú exobolygók felé, és ezzel ténylegesen új típusú tudományt tesz lehetővé” – mondja Hu.