Kína leszállt a Holdra

Kína a Csang-o ji-hao 3 szonda sikeres landolásával a harmadik olyan nemzetté vált, amely űreszközt juttatott égi kísérőnkre. 1976 óta ez volt az első kontrollált leszállás a Holdon.

Kína leszállt a Holdra

Sikeresen leszállt a Holdra a kínaiak Csang-o ji-hao 3 nevű szondája, néhány órával később pedig a Jütu (Jáde nyúl) rover is kigördült égi kísérőnk felszínére. Kína ezzel a harmadik olyan nemzetté vált, amely űreszközt juttatott a Holdra, és 1976 óta ez volt az első kontrollált leszállás az égitesten. Ahogy Zsun Jen, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, a holdprogram vezető kutatója nyilatkoztában elmondta, a leszállási procedúra 11 perce rendkívül idegtépő volt ugyan, de végül minden a tervek szerint alakult.

Az űrszonda 15 kilométeres magasságból kezdte meg az ereszkedést, és a szakértő elmondása szerint leginkább amiatt aggódtak az irányító központban, hogy a teljes egészében kínai gyártmányú hajtóművel nem sikerül megfelelően kontrollálni a leszállást, illetve hogy a terepet monitorozó automata rendszer – a szonda „szeme” – esetleg nem vesz észre időben valamilyen tereptárgyat, és a rossz helyen való landolás az űreszköz sérüléséhez vezet. Szerencsére nem történt semmi hiba, a szonda problémák nélkül érte el a felszínt.

A leszállás helye végül nem egészen az volt, amit a kínaiak az eredeti tervekben közzétettek. A projekt kutatói korábban a Szivárvány-öblöt (Sinus Iridum) jelölték meg landolási helyszínként, a Csang-o ji-hao 3 azonban ettől a területtől keletre, az Esők tengere (Mare Ibrium) északi részén ereszkedett le. Mivel Jen nyilatkozata szerint a küldetés legnagyobb fegyverténye, hogy pontosan oda szállt le a szonda, ahova tervezték, az új helyszín vélhetően tudatos választás eredménye, bár azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért módosítottak a terveken a kutatók.

Bármi is legyen az ok, az új landolási pont egészen új lehetőségeket vet fel, a régió ugyanis a Hold kevéssé tanulmányozott részei közé tartozik, ahol azonban nagyon érdekes kőzetek találhatók a felszínen. A Brown Egyetem kutatója, Carle Pieters elmondása szerint a leszállási hely közvetlen közelében akad például néhány titánban gazdag, késői keletkezésű magmás kőzet, amelyek vizsgálata révén remélhetőleg új információkkal gazdagodhatunk a Hold evolúciójával kapcsolatban.

A sikeres leszállás után hát órával megkezdődött a küldetés következő fázisa: a Jütu legördült a landolóegység rámpáján és megtette első kerékfordulatait a Hold porában. A hatkerekű, 140 kilogrammos holdjáró a tervek szerint három hónapig fogja járni a felszínt. A küldetésének legfontosabb része Jen elmondása szerint a fedélzetén elhelyezett radar működtetése lesz, amellyel 100 méteres mélységig vizsgálható égi kísérőnk legkülső rétege. A Jütu ezen kívül felszíni kőzetmintákat is begyűjt majd, és műszerei révén elemzi ezek összetételét.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward