A daganatos betegségek elleni kutatások érdekes új ágát jelentik a tumorsejtek ellen fegyverként bevethető vírusok és baktériumok. A szakértők többek közt próbálkoznak a szalmonella kórokozójának ilyen célú bevetésével és újabban a zika nevű vírussal is. Utóbbi kutatási területet gazdagították nemrégiben a Texasi Egyetem orvosi karának kutatói, akik biztató kísérletek sorával mutatták meg, hogy a vírus módosított változatai – egerekben legalábbis – hatékony és biztonságos eszközök lehetnek az agydaganatok ellen, egy fontos lépéssel közelebb hozva egy ilyen terápia megvalósulásának lehetőségét.
Az elsősorban szúnyogok által terjesztett zika 2015-ben került a világ érdeklődésének középpontjába, amikor a korábbi kisebb, szinte észrevétlen felbukkanásai után óriási járványt robbantott ki Dél- és Közép-Amerikában. A vírus a legtöbbeknél csak influenzaszerű, enyhe tüneteket váltott ki, így jelenlétére is csak akkor kezdett fény derülni, amikor az érintett területeken valaki felfigyelt arra, hogy hirtelen növekedni kezdett a mikrokefáliával, egy súlyos agyi rendellenességgel született gyerekek száma.
Ekkor derült ki, hogy a zika terhes nőket megfertőzve fejlődési rendellenességek kialakulását válthatja ki a magzatban, mivel képes megtámadni a fejlődő agyat. Az agyi daganatokkal foglalkozókat pedig pontosan ezért kezdte érdekelni a vírus, amely az elmúlt évek kutatásai szerint kifejezetten az idegi őssejteket támadja meg, megakadályozva, hogy ezek érett idegsejtekké fejlődjenek.
Miközben a szakértők gyógymódot próbáltak találni a kórokozó ellen, többekben felmerült, hogyan lehetne a vírus válogatós „étvágyát” terápiás célokra alkalmazni például a leghalálosabb agydaganattípus, glioblastoma ellen. Ez a betegség az esetek többségében ugyanis jelenleg még gyakorlatilag gyógyíthatatlan, és a diagnosztizált betegek kevesebb mint 5 százaléka van életben 5 évvel az első diagnózis után.
A glioblastoma ugyanis majdnem mindig visszanő, miután kemoterápiával vagy besugárzással nagy részét elpusztították. Különleges szívósságát pedig olyan őssejtek biztosítják, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a zika kedvelt célpontjára, a magzati idegi őssejtekre. Ebből kiindulva több kutatócsoport is kísérletezni kezdett a vírussal, agydaganatok ellen vetve be azt, egészen biztató eredményeket produkálna az állatokon és kiemelt emberi sejteken végzett tesztek során is.
A legfrissebb vonatkozó kutatási eredményeket Pei-Yong Shi texasi szakértő és csapata publikálta. Míg a korábbi vizsgálatokból az már kiderült, hogy a glioblastomától szenvedő egerek élete az agyukba juttatott zikavírusok révén meghosszabbítható, a vírus veszélyessége miatt a texasi csapat olyan törzsek kifejlesztésébe vágott bele, amelyek védőoltásként biztonságosan használhatók a glioblastoma ellen.
A törzsek tesztelése során azok az immunvédelemmel nem rendelkező, egészséges egerekben nem okoztak észlelhető elváltozásokat, ugyanakkor az emberi glioblastoma sejteket hordozó rágcsálókban képesek voltak megölni a tumorsejtek forrását jelentő őssejteket, meghosszabbítva ezek életét. Bár ez továbbra sem jelenti azt, hogy a potenciális terápia emberekben is használható lehet, és esetünkben is biztonságossá alakítható, az eredmények kétségkívül ígéretesek.
