1. oldal
Egyre súlyosabb problémátjelent Dél- és Közép-Amerikában egy szúnyogok által terjesztett, komoly fejlődési rendellenességeket és idegrendszeri problémákat okozó betegség. Eddig 18 országban azonosítottak a zika nevű vírussal fertőzött betegeket, a szám azonban folyamatosan növekszik. A járvány tavaly májusban Brazíliában ütötte fel először a fejét, és egészen októberig nem tűnt különösebben fenyegetőnek. A fertőzötteknek csak 20 százaléka betegedett meg, és a páciensek többségének nem volt súlyosabb tünete az enyhe lázon, a kiütéseken, az ízületi fájdalmakon és a vörös szemeken kívül.
Azóta azonban egyre több bizonyíték került napvilágra azzal kapcsolatban, hogy ha a kórokozó terhes vagy rövidesen terhességet tervező nőket fertőz meg, mikrokefália, azaz kisfejűség kialakulását válthatja ki a magzatban, és a felnőttekben is idegrendszeri gondokat okozhat. A helyzet odáig fajult, hogy január 15-én kiadott közleményébenaz Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) azt tanácsolta az állapotos nőknek, hogy ne utazzak azon országokba, ahol a legsúlyosabb a járvány. A CDC példáját rövidesen több más ország hivatalos szervei is követték, Kolumbiában, Ecuadorban, El Salvadorban és Jamaicában pedig a szakértők egyenesen azt javasoljáka nőknek, hogy amennyiben lehetséges, ne essenek teherbe, amíg nem áll rendelkezésre több információ a vírusról.
A vírus nem teljesen ismeretlen a kutatók előtt, hiszen azt először 1947-ben azonosítottákegy rhesusmajomban Uganda Zika nevű erdejében, 1952-ben pedig megtalálták az első emberi betegeket is. A kórokozó felfedezése óta az csak kisebb, elszórt járványokat okozott Afrika és Délkelet-Ázsia egyes régióiban, Brazíliában azonban, egyelőre ismeretlen okból, megérkezése után nagyon gyorsan kezdett terjedni. A hivatalos becslések szerint eddig legalább 1,5 millió embert fertőzött meg. A vírus valószínűleg 2014-ben érkezhetett meg Dél-Amerikába, azon belül Chilébe, és nincs bizonyíték arra, hogy ezt megelőzően valaha is előfordult volna a kontinensen.
Azokon területeken, ahol a betegség korábban is fel-felütötte a fejét, sosem nem tűnt túlságosan súlyosnak és csak nagyon ritkán bizonyult halálosnak. Kezdetben így volt ez Dél-Amerikában is, a betegek enyhe, kezdetben influenzára emlékeztető tünetekről számoltak be. Aztán tavaly októberben Brazília Pernambuco nevű, észak-keleti tartományának orvosai felfigyeltek arra a tényre, hogy a régióban hirtelen megugrott a mikrokefáliával született gyermekek száma. Az állapot kis koponyamérettel jár együtt, aminek következtében az agy is rendellenesen fejlődik. Az október óta eltelt négy hónapban több mint 3500 ilyen esetet regisztráltak Brazíliában, ahol a 2015 előtti öt évben átlagosan 200-nál kevesebb mikrokefáliás gyermek született.
Mivel a mikrokefália ismert okai közül (genetikai anomáliák, illetve a terhesség alatti drog-, alkoholfogyasztás, rubeólafertőzés és veszélyes vegyszerekkel való érintkezés) egyik sem tűnt elégségesnek a helyzet megmagyarázására, a szakértők valami más okra kezdtek gyanakodni. Ahogy a vizsgálatok előre haladtak, egyre több jel mutatott a zika irányába. Az Európai Járványügyi Központ a frissen felbukkant betegségre és a fejlődési rendellenességek számának ezzel párhuzamosan történő hirtelen megnövekedésére hivatkozva már novemberben arra intettea terhes nőket, hogy ha Brazíliába látogatnak, mindent tegyenek meg azért, hogy elkerüljék a szúnyogok csípéseit, mert összefüggés lehet a két jelenség között.
Bár teljes mértékben továbbra sem tekinthető igazoltnak, hogy a zika okozza a mikrokefáliát, a múlt héten a CDC kutatói bejelentették, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a vírus átjuthat az anyából a gyermekbe. A szakértők két megszületése után nem sokkal, és két még a méhben elhunyt, kisfejűségben szenvedő brazil magzatban találták meg a vírust. Egy brazil kutatócsoport nem sokkal korábban több mikrokefáliás magzatokat hordozó anya magzatvizében is kimutatta a kórokozó jelenlétét.
2. oldal
A betegség a felnőtteket sem kíméli. Már a 2013-as, Francia-Polinéziában kitört zikajárvány idején is megfigyelték, hogy hirtelen megugrott a perifériás idegeket érintő, akár bénulást, és halált is kiváltó Guillain–Barré-szindrómás esetek száma. Ez a mostani járvány idején sincs másképp, és a fertőzöttek körében más idegrendszeri és autoimmun problémák is megsokasodtak.
A fertőzés alattomos voltát jelzi, hogy a beteg gyermekeket világra hozó anyák jelentős része nem produkált tüneteket, pedig az utólagos vizsgálatok szerint hordozták a vírust. A betegséggel kapcsolatban ugyanakkor az is nagy problémát jelent, hogy azt nehéz megkülönböztetni más szúnyogok által hordozott fertőzésektől. A hasonló tüneteket produkáló chikungunya- és a dengue-láz szintén elterjedtnek számít a zika által érintett területeken. Scott Weaver, a Texasi Egyetem kutatójának elmondása szerint a zikát szűrő jelenlegi tesztek csak a fertőző szakaszban működnek, ami mindössze néhány napig tart. Ezt követően szinte lehetetlen kimutatni a vírus jelenlétét, főleg ha beteg korábban be lett oltva dengue- vagy sárgaláz ellen. És mivel ezek a nagyon korlátozottan hatásos tesztek is komoly laboratóriumi hátteret igényelnek, a zikával fertőzöttek jelentős részét sosem, vagy rosszul diagnosztizálják.
A kutatók a nehézségek ellenére igyekeznek minél több információt összegyűjteni a betegségről és annak terjedéséről. A legmegbízhatóbb eredményeket jelenleg azok a felmérések hozzák, amelyek során nyomon követik a brazíliai állapotos nőket, és azt vizsgálják, hogy a közülük a zika vírusával fertőzöttek milyen állapotú gyermekeket hoznak világra. Időközben persze a betegség ellen hatásos vakcina fejlesztése is megkezdődött, ezzel azonban az a legnagyobb probléma, hogy míg az ebola esetében a nyugat-afrikai járvány kitörése előtt egy évtizeddel megkezdték a munkát, a zikával gyakorlatilag nulláról indulnak a kutatók.
Az országban nem ez az első ilyen kampány. Brazíliában egy, az 1940-es években megkezdett átfogó irtási kezdeményezéseredményeként 1958-ra gyakorlatilag teljesen felszámolták az egyiptomi csípőszúnyogok populációit. Akkor a sárgaláz megfékezése volt a cél, és a hatóságok rendszeres irtásokkal biztosították a sikert, illetve azt is szisztematikusan ellenőrizték, hogy az egyes háztartások felszámolták-e nyitott víztartályaikat, ahol a szúnyoglárvák kifejlődhettek. Ezt követően azonban sokat lazult a szigor, aminek meg is lett az eredménye: a szúnyogok egy évtizeden belül visszatértek, és az 1980-as években egyre gyakrabban ütötte fel a fejét az országban a dengue-láz.
Ahogy egy frissen megjelent tanulmányszerzői felhívják a figyelmet, a zika a negyedik szúnyogok által terjesztett kór, amely az elmúlt három évtizedben elérte a nyugati kontinenseket a dengue-, a nyugat-nílusi láz és a chikungunya-láz után. Egyelőre egyik kórra sincs gyógymód. A kutatók szerint mindezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy a világjárványok egy újfajta kialakulási módjának lehetünk tanúi, amelyek során korábban földrajzilag elszigetelt, ritkának számító vírusok kezdenek riasztó ütemben terjedni a bolygó sűrűn lakott régióiban.
