Ez alatt az idő alatt a rover 271 métert tett meg a kráterekkel szabdalt vidéken, míg a landolóegység rendkívül érdekes képeket és mérési eredményeket szállított a leszállás helyéről. Július 28-án, három nappal a küldetés 8. holdi napjának megkezdődése után (egy holdi nap 29 földi napig tart, és ugyanilyen hosszúak az éjszakák is), a Jütu–2 éppen egy átmeneti pihenésre készült, hogy elkerülje a túlhevülést (a felszíni hőmérséklet a nappalok folyamán a 100 °C-ot is elérheti), amikor a legfrissebb felvételeken egy különösnek látszó foltot fedezett fel egy nem sokkal korábban vizsgált kráterben a küldetés egyik kutatója.
A megfigyelést kellően érdekesnek ítélték az irányítók ahhoz, hogy elhalasszák a Jütu–2 sziesztáját, és az ez utánra tervezett, nyugatra irányuló út folytatását, és helyette visszairányították a rovert a kráterhez, hogy közelebbről is megvizsgálja a foltot. Amiről kiderült, hogy egészen közelről is élesen elválik környezetétől, mind színét, mind különösen csillogó felszínét tekintve.
A holdjáró azóta spektrográfjával is megvizsgálta a foltot és könyékét, hogy felmérje annak kémiai összetételét, és bár ennek a vizsgálatnak az eredményeit még nem hozták nyilvánosságra a kínaiak, a szakértők a korábbi információk alapján már megkísérelték felvázolni, hogy milyen anyagról lehet szó. Az első jelentések szerint gélszerűnek tűnő, szokatlan színű folt a kutatók véleménye szerint legnagyobb valószínűséggel üveg lehet, amely egy becsapódás nyomán keletkezhetett a holdi felszínen. De hogy pontosan miről van szó, az remélhetőleg rövidesen kiderül.
A kráterhez való visszafordulás során a Jütu–2 egyébként távolsági csúcsot döntött, ugyanis egy nap alatt 1,96 métert tett meg. Bár ez első hallásra nem tűnik soknak, ennyire gyorsan még sosem mozgott a rover, amely máris messze túlszárnyalta elődje, a Jütu egy teljesítményét, ez ugyanis pályafutása során összesen 114 métert tett meg a Holdon, mielőtt két hónappal a leszállás után meghibásodott volna.
A Chang’e–4 küldetése eddig elképesztően sikeresnek mondható, a landolóegység, fedélzetén a roverrel január 3-án szállt le a Holdra, elsőként hajtva végre irányított leszállást égi kísérőnk Földdel ellentétes irányba néző oldalán. A két holdi eszköz azóta egyebek mellett kiderítette, hogy a holdi éjszakák sokkal hidegebbek a vártnál, felfedezett egy kőzetet, amely potenciálisan a holdi köpenyből származhat és a Chang’e–4 fedélzetén még növényt is csíráztatott. A Chang’e–4 és a Jütu épp most kezdte meg 9. holdi napját, amely során a Jütu tovább folytatja útját nyugat felé, hogy újabb izgalmas dolgokat találjon.
