Ha egy emlős több mint 200 évig képes élni különösebb egészségügyi problémák nélkül, az tudhat valamit. Márpedig a grönlandi bálna pontosan ezt teszi, így a Liverpooli Egyetem kutatói érdemesnek találták szekvenálniaz állat genomját, hátha annak megismerése révén fény derülhet hosszú és panaszmentes életének titkára. Mint kiderült, nem tévedtek: a grönlandi bálnák sejtosztódást, DNS-javítást, a daganatok kezelését és az öregedést irányító génjei jelentős eltéréseketmutatnak a többi emlős genetikai állományától.
Nagyon kevés biztosat tudunk azzal kapcsolatban, hogy az egyes fajok élettartama miért tér el egymástól, mondja João Pedro de Magalhães, a kutatás vezetője. A szakértő elmondása szerint a különböző állatok eltérő trükköket fejlesztettek ki életük megnyújtására, mivel azonban az emlősök genomja rengeteg közös vonást hordoz, elképzelhető, hogy ezen évmilliók alatt kidolgozott módszerek más fajokban is alkalmazhatók lehetnek.
A grönlandi bálnák ráadásul több mint ezerszer annyi sejttel rendelkeznek, mint az ember, mégsem mutatnak magasabb hajlandóságot a rákra, mint fajunk tagjai. Ez pedig azt sugallja, hogy valamiért hatékonyabban képesek a rákos sejtek kialakulásának és terjedésének megakadályozására, mint az emlősök többsége. Magalhães és kollégái kutatásuk következő fázisában olyan egereket próbálnak létrehozni, amelyek genomjukban a grönlandi bálnák egyes génváltozatait hordozzák. Ilyen módon kideríthető lehet, hogyan hatnak az adott gének az élettartam hosszára és az időskori betegségek kialakulására, és persze az is világossá válhat genetikai trükkök más fajokban is működőképessé tehetők-e.
A grönlandi bálna az első olyan nagytestű bálna, amelynek a teljes genomját szekvenálták, így a gének vizsgálatából arra is fény derülhet, hogy a nagy testméret milyen változásokkal jár együtt a génekben és a szervezetben. Egy ilyen, már feltárt érdekesség, hogy a bálnák sejtjei sokkal lassabb anyagcserével működnek, mint a kisebb testű emlősök sejtjei, és ezen eltérés valószínűleg egyetlen génhez (UCP1) köthető, amely a szervezet hőmérsékletének szabályozásában is fontos szerepet játszik.
