Az AMD háza táján a chipletes felépítés 2019 óta használatban van a kereskedelmi forgalomban kapható termékeknél, gondoljunk csak a ZEN 2 architektúra köré épülő processzorokra, valamint az ugyanebbe a generációba tartozó EPYC és Threadripper modellekre – mindannyian 7 nm-es csíkszélességgel készülő chipleteket használnak. Ezt a felépítést a ZEN 3 architektúra köré épülő RYZEN 5000-es processzorok is használják, és a jelek szerint a jövőben egyéb területeken is felbukkanhat, másféle szerepkörben. Korábban egy, a Radeon sorozatú videokártyákat érintő szabadalom látott napvilágot, ami szintén chipletes felépítésről árulkodik, a napokban pedig egy másik chipletes megoldásról érkezett hír, ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkafolyamatok gyorsítását segítheti.
A szabadalom alapján az újítás egy speciális chiplet lesz, ami az Nvidia által használt Tensor magokhoz hasonló képességekkel ruházhatja fel a rendszert. Ezek az egységek viszont nem a monolitikus GPU lapkán kaphatnak helyet, mint az Nvidiánál, hanem egy külső egységen, ami a GPU-hoz és egy gyorsítótárhoz kapcsolódhat, feladata pedig a Matrix Multiplication, azaz a mátrix szorzás típusú műveletek hardveres gyorsítása lehet.
A szabadalommal kapcsolatban egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mikortól kezdik élesben is alkalmazni az egyes termékeknél. A fentiek alapján az viszont valószínűnek tűnik, hogy ezzel a chipletes megoldással kínálhat a későbbiekben az AMD olyan új funkciót, ami az Nvidia DLSS technológiájához hasonlít, vagyis a mesterséges intelligencia bevonásával lehet majd renderelési teljesítményt spórolni a következő generációs videokártyák esetében, ami magasabb FPS-t eredményezhet, szinte alig észrevehető képminőség-romlás mellett.
