A kutatók előrehaladott petefészek- és vastagbéldaganatokat kezeltek a rágcsálókban, és az eredmények annyira ígéretesek, hogy az emberi kipróbálás már idén ősszel megkezdődhet. Az új módszer lényege, hogy apró gyógyszergyártó implantátumokat ültetnek az állatok testébe. Ezek génmódosított emberi sejteket tartalmaztak, amelyek interleukin-2-t (IL-2), egy olyan citokint szekretálnak, amely aktiválja a fehérvérsejteket a tumorsejtek és más betegségek legyőzése érdekében.
Az IL-2 és más citokinek használatát a bőr- és veserák több fajtájának kezelése kapcsán már igazolták a szakértők, és ezeket jóvá is hagyták az illetékes hatóságok. Az ilyen kezelések során jelenleg intravénásan juttatnak nagy dózisban citokineket a betegek szervezetébe, ami viszont gyakran komoly mellékhatásokkal jár. A kutatók ezért is kezdtek dolgozni egy olyan célba juttatási módon, amely csak a daganat környékén biztosít nagy dózisban IL-2-utánpótlást, és a szervezet szintjén nem emeli meg jelentősen a citokinek szintjét. Ennek érdekében a pici implantátumokat a hasi szervek felfüggesztését biztosító hashártyába ültették a tumorok közelében.
A módszer előnye, hogy a beültetés után az implantátumok folyamatosan termelik az IL-2-t, így a tumor állandó dózist kap, miközben a citokinek nem terhelik le az egész szervezetet. Amikor a kísérleti egerekben sikerült belőni a megfelelő IL-2 mennyiséget, vagyis hogy hány implantátumra van szükség, az összes állatban pár nap alatt sikerült felszámolni a petefészektumorokat, és nyolcból hét egérben a vastagbéldaganatokat is.
Ahogy az IL-2 elárasztja a tumorok környékét, gyakorlatilag megjelöli ezeket az immunrendszer számára, amely így sokkal precízebb és koncentráltabb immunválaszra képes, mint a jelenleg alkalmazott citokines kezelések esetén. És közben a szervezet szintjén nem érzékelhető az IL-2 mennyiségének növekedése, amivel a mellékhatások java is kivédhető, mondják a szakértők.
A beültethető gyógyszergyárak olyan magas IL-2-koncentrációt biztosítanak a tumorok körül, ami intravénásan adagolva toxikus lenne, így viszont csak lokálisan hat, és nem okoz nagyobb károkat az egészséges szövetekben, mondja Amanada Nash, a kutatás egyik résztvevője. Az implantátumokban az IL-2-termelő sejteket olyan védőréteggel látták el, amely egy darabig megakadályozza, hogy az immunrendszer ezeket támadja meg. A sejtek így nagyjából 30 napig képesek citokineket termelni, mielőtt a szervezet védekező rendszeri elpusztítanák őket.
Mivel az IL-2-t és más citokineket már korábban jóváhagytak emberi használatra, a kutatók azt remélik, hogy az új módszer nagyon gyorsan engedélyt kaphat a széles körű alkalmazásra. Az ehhez szükséges emberi kipróbálást már idén ősszel szeretnék elkezdeni. A megoldás további előnye, hogy egy sor más daganattípusra is adaptálható lehet, így ha embereken is beválik, nagyon hatásos megoldást jelenthet a rák kezelésében.
