A Japán Űrügynökség bejelentése szerint a február 17-én fellőtt ASTRO-H, más néven Hitomi röntgenteleszkóp az előzetes tervekkel ellentétben március 26-án nem lépett kapcsolatba a Földdel, és azóta sem sikerült érdemben kommunikálni az űreszközzel. Egyelőre nem tudni, hogy mi történhetett az értékes műszerrel, de az nem tűnik túlságosan biztató hírnek, hogy az Egyesült Államok repülésirányító központja a kapcsolat megszakadásával egy időben öt törmelékdarabot észlelt a távcső helyén. A műszer mozgásáról azóta egy videó nyilvánosságra került, amely szintén nem sok jóval kecsegtet, ami a távcső fölötti irányítás visszaszerzését illeti.
A tervek szerint a Hitomi négy műszer segítségével vizsgálta volna a kozmikus röntgensugarak széles tartományát (0,3–600 keV). A csillagászok az új műszerrel a kozmosz legnagyobb energiájú jelenségeit, szupernóvákat, szupernehéz fekete lyukakat és a galaxishalmazokban található sötét anyagot kívánták tanulmányozni az űrből, mivel a földi atmoszféra elnyeli a kívülről érkező röntgensugárzás javát.
A távcső hűtőrendszerét február végén minden probléma nélkül sikerült aktiválni, és ekkor több műszer működőképességét is letesztelték a földi irányítók, mióta azonban a távcsőnek hivatalosan is munkába kellett volna állnia, nem sikerült vele stabil kapcsolatot létesíteni. (A JAXA bejelentése szerint az elmúlt napokban csak egyetlen rövid jelet vettek a távcsőtől, ebből azonban nem derült fény annak állapotára.)
A mellékelt videón a Hitomi jobbról balra szeli keresztül az égboltot, és fényességének kaotikus változása arra utal, hogy stabilitását vesztette, és pörög vagy bukdácsol az űrben. A felvételt Paul Maley, a NASA egyik egykori repülésirányítója készítette. Ahogy már említettük, amerikai radarmegfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a Hitomi legalább öt darabban van, és március 26-án jelentős mértékben megváltoztatta pályáját.
Az ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy az észlelt törmelék darabjai mekkorák, akár az is lehetséges, hogy csak a szigetelés kisebb cafatjairól van szó, és a teleszkóp rendszerei nagyrészt rendben vannak. Az is elképzelhető persze, hogy ennél sokkal nagyobb a baj. A szakértők elmondása szerint a probléma két forrásból származhat: vagy a műszer fedélzetén történt valamilyen belső hiba, például egy akkumulátor robbanása vagy gázszivárgás, és ez pörgette be a távcsövet, vagy pedig kívülről érkezett a baj, egy mikrometeorit vagy egy darab űrszemét formájában.
Bármi is legyen a helyzet, a japánoknak úgy tűnik, nincs szerencséjük a röntgentávcsövekkel. 2000-ben az általuk felbocsátott ASTRO-E-t nem sikerült pályára állítani, és az a kilövés után nem sokkal a Csendes-óceánba zuhant, 2005-ben pedig, mindössze egy héttel üzembe állítása után, héliumszivárgás miatt felmondta a szolgálatot az ASTRO-E pótlására készült Szuzaku elsődleges spektrométere.
Tavaly ugyanakkor egy igazi mesébe illő visszatérést is sikerült megvalósítaniuk a japán szakértőknek, hiszen öt évvel azt követően, hogy az Akacuki űrszonda egy szelep meghibásodása miatt a Vénusz helyett Nap körüli pályára állt, az űreszközt sikerült eljuttatni bolygószomszédunkhoz. A japán irányítók egyelőre nem mondtak le a távcsőről, bíznak abban, hogy csak kisebb probléma áll fenn, és valamilyen módon sikerül visszaszerezni az irányítást a műszer fölött.
