Az ötödik erő?

Fontos új kísérleti eredményekkel jelentkezett Krasznahorkay Attila kutatócsoportja: a szakértők 2016-os első mérésüket követően ismét egy olyan részecske detektálásáról számoltak be, amelynek létezése egy új kölcsönhatás létezésére utal.

Az ötödik erő?

Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó debreceni Atommagkutató Intézetből (Atomki) kutatója és kollégái három évvel ezelőtt a Phisical Review Letters folyóirat oldalain számoltak be arról, hogy amikor a berillium atomok magjának gerjesztése során egy új részecske nyomaira akadtak. Az X17-nek nevezett részecske létezésére a részecskefizikai sztenderd modell nem képes magyarázatot adni, így az eredmény kapcsán felmerült, hogy az fontos lépést jelenthet egy új, egyesített elmélet kidolgozása felé, amely az univerzum összes kölcsönhatásának működésére magyarázatot tud adni. És persze az is felmerült az eredmény kapcsán, hogy mérési hibáról lehet szó.

A kutatók azóta is folytatták a munkát, és mint új tanulmányukból (amely egyelőre lektorálásra vár) kiderül, egy hasonló kísérletben ismét sikerült bizonyítékokat találniuk az X17, és az általa feltehetően közvetített, már Einstein által is feltételezett ötödik erő létezésére. Utóbbival a szakértők olyan jelenségeket próbálnak megmagyarázni, amelyekre a fizika jelenleg nem képes. Ilyen például a sötét anyag viselkedése és a sötét energia óriási mennyisége, amelyeket jelenleg nem tudunk közvetlenül vizsgálni, így alig van információnk ezekről.

Galéria megnyitása

Az új kísérlet során hélium atommagokat gerjesztettek a kutatók, és ismét közvetett bizonyítékot nyertek az X17 létére. Az X17-ről jelenleg annyit tudnak a szakértők, hogy 17 megaelektronvoltos, és feltehetően egy bozon. A feltételezett részecske tehát 33-szor nagyobb energiával rendelkezik, mint egy elektron, ugyanakkor csak nagyon rövid ideig, a másodperc billiárdod részénél kevesebb ideig létezik. A kísérletek során mért adatokra jelenleg ezen, szuperkönnyű bozon képződése, majd bomlása jelenti a legjobb magyarázatot a szakértők szerint. A vizsgálatok során detektált, az atommagok bomlása nyomán szétrepülő elektron-pozitron párok viselkedésében ugyanis olyan anomáliákat figyeltek meg, amelyekre a meglévő részecskefizikai tudás nem ad magyarázatot.

Az, hogy az anomáliákat immár két különböző elem kapcsán is sikerült megfigyelni, nagyon fontos eredmény. A 2016-os detektálást követően több kutatócsoport is elkezdte az X17 nyomait kutatni, és ezek a vizsgálatok jelenleg is zajlanak, de egyelőre nem hoztak eredményt. Ha azonban sikerül igazolni a bozon létezését és jelentőségét, az teljesen átalakíthatja a fizikával kapcsolatos elméleteket.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap