Az idei Nobel-díjat fizikából Francis Halzen kapja, aki a csillagászat egy teljesen új típusát dolgozta ki.

A fizikusok kimutatták azokat a mikroszkopikus atomi ütközéseket, amelyek a gáz nyomását eredményezik. A klasszikus...

A neutrínódetektorok globális hálózata példátlan betekintést kínál a Föld tektonikus motorját működtető radioaktív...

A 2025-ös fizikai Nobel-díjasok, John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis egy sor kísérlettel...

A fizikusok elkezdték megfejteni, hogyan jönnek létre a nehezebb elemek a csillagok belsejében.

A Nagy Hadronütköztetőben (LHC) először ütköztetnek oxigénionokat, amelyek sokkal könnyebbek az eddig ütköztetett...

Az alkímiához nem kell a bölcsek köve, elég egy jó részecskegyorsító.

A jövőbeli ütköztetőkben egy, a hagyományostól eltérő technikát alkalmaznának a részecskék gyorsítására.

Az antihiperhélium-4 bomlástermékeit a CERN-ben figyelték meg.

Az IceCube kollaboráció tudósainak végre sikerült detektálniuk a neutrínók egy különleges típusát.

A fák új utat kínálhatnak a megfoghatatlan részecskék detektálására.

Az egzotikus égitest 37 évig rejtve maradt, bár a szakértők majdnem egy évtizede erősen gyanították, hogy ott kell...

Az eROSITA röntgenteleszkóp észlelési adatai szerint a galaxisok „csomósodása” megfelel a sötét energia és a sötét...

Télapológiai sorozatunk legújabb részében a terület egyik nagy szakértőjétől hallhatunk a legfrissebb eredményekről.

Miért járt idén a fizikai Nobel-díj?

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése szerint Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus és Alekszej I. Ekimov kapja a...

Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése szerint az attoszekundumos impulzusok létrehozói kapják az idei fizikai...

A kékes derengést a vízben fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskék okozzák.

A különös részecskék egészen újfajta képet festenek galaxisunkról.

„Felfújt” héliummagokkal végzett kísérletek alapján a fizikusok megkérdőjelezik a protonokat és neutronokat összekötő...

A részecske formája azt sugallja, hogy az nem rejt további, ismeretlen részecskéket.

Az IceCube obszervatórium most először észlelt neutrínókat egy aktív galaxisból, érdekes részleteket tárva fel azzal...

A nátrium-39 izotóp felfedezése ellentmond a korábbi elméleti előrejelzéseknek.

Alain Aspect, John Clauser és Anton Zeilinger úttörő kísérletekkel igazolták, hogy az összefonódott állapotú...

A 18 ezer fényévnyire található szupernóva-maradvány rendkívüli energiájú részecskéket bocsát ki magából.

Egy pulzár elképesztő hosszúságú anyag-antianyag nyalábot bocsát ki magából, és ez még csak nem is a legfurcsább...

Az elemi részecske sokkal nagyobb tömegű a vártnál a legfrissebb mérések szerint, ami komoly gond a sztenderd modell...

Vagy eleve így születtek?

A szakértők minden korábbinál pontosabb mérésekkel állapították meg a felső határt.

Legalábbis nagyon hasonló ütemben, bár az irány még bizonytalan.

Lehetséges egy élő organizmust kvantumszintű kölcsönhatásba kényszeríteni?

Idén is összeszedtük a Mikulás működésével kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket és teóriákat, amelyek a...

A sikeres kísérleti mérés jelentős áttörés a szakértők szerint, és igazolja egy rövidesen kezdődő kutatás...

De továbbra is maradtak kérdések.

Az elektronokból álló kristály létezését 1934-ben jósolta meg Wigner Jenő, a kvantummechanika egyik úttörője.

A két bájos kvarkot is tartalmazó hadron részecskefizikai léptékben különlegesen hosszú életűnek számít.