A neutrínóknak három típusa van: az elektron-neutrínók, a müon-neutrínók és a tau-neutrínók. Az elnevezések más részecskékkel összefüggésben születtek, mivel a kérdéses neutrínók bizonyos tulajdonságaikban hasonlítanak az elektronhoz, a müonhoz és a tau-részecskéhez. Amiben eltérnek, hogy a neutrínóknak nincs elektromos töltésük, és nagyon könnyűek. Minden másodpercben 100 billió neutrínó halad át a testünkön, amelyeket nem veszünk észre, mivel ezek a részecskék csak nagyon ritkán lépnek kölcsönhatásba az anyaggal.

A neutrínó-kölcsönhatások kimutatásához olyan obszervatóriumok kellenek, amelyek képesek észlelni ezeket a ritka eseményeket. Rendszerint nagyon nagy méretű detektorokról van szó, a mostani felfedezést eredményező IceCube érzékelői például egy hatalmas antarktiszi jégtömbbe vannak temetve. Az észlelés azonban még ilyen körülmények között sem egyszerű.

A neutrínók ugyanis nemcsak szellemként viselkednek, de a három változatuk között oszcillálnak is. Így az elektron-neutrínóként induló neutrínók átváltozhatnak és át is változnak müon- és tau-neutrínókká. A legegyszerűbb magyarázat szerint a neutrínók ilyen oszcillációi annak köszönhetők, hogy a részecskék kvantummechanikailag különböző tömegek kombinációiként léteznek. Bizonyos esetekben az elektron-neutrínók dominálnának, más esetekben mindegyiknek ugyanolyan esélye van, megint más esetekben a müon és a tau valószínűbb.

A Napon kívüli forrásokból származó tau-neutrínókat ugyanakkor egészen mostanáig nem sikerült találni. A kutatók arra számítottak, hogy az ilyen események kettős kaszkádot hoznak létre, vagyis két jelet látnak. A nagyenergiájú tau-neutrínó valamibe beleütközik a jégben, és egy tau-részecskét hoz létre, így fényt bocsát ki. Ezután a tau-részecske egy új tau-neutrínóvá bomlik, ami ismét fénykibocsátással jár.

Az IceCube 2011–2020 közötti adatainak új elemzésekor hét esetben láttak ilyen kettős jelet, és a kutatócsoport úgy véli, hogy annak az esélye, hogy más környezeti hatások utánozzák a tau-kölcsönhatást, kevesebb, mint egy a 3,5 millióhoz. Vagyis nagyon valószínűnek tűnik, hogy valóban tau-neutrínókat észleltek, mégpedig olyanokat, amelyek a Napnál távolabbról, sőt, a galaxison kívülről származnak.