A szakértők az Akadémia indoklása szerint „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerek” kidolgozásával kulcsszerepet az attofizika megalapozásában. A három kitüntetett kísérletei új eszközöket adtak az emberiség kezébe az atomok és molekulák belsejében lévő elektronok világának feltárásához. Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier kidolgozták, hogyan lehet rendkívül rövid fényimpulzusokat létrehozni, amelyekkel mérni lehet az elektronok mozgásában vagy energiaváltozásában lejátszódó gyors folyamatokat.
A gyors eseményeket gyakran folyamatosként érzékeljük, hasonlóan az állóképekből álló filmhez. Ha igazán rövid eseményeket akarunk vizsgálni, speciális technológiára van szükségünk. Márpedig az elektronok világában a változások néhány tized attoszekundum alatt történnek (egy attoszekundum a másodperc trilliomod részét jelenti). A díjazottak kísérleteik során olyan rövid fényimpulzusokat állítottak elő, hogy azok ilyen rövid időegységekben mérhetők, és igazolták, hogy ezek az impulzusok felhasználhatók az atomokban és molekulákban zajló folyamatok leképezésére.
Anne L’Huillier 1987-ben felfedezte, hogy a fénynek számos különböző „felhangja” jön létre, ha infravörös lézerfényt bocsát át egy nemesgázon. A felhangok a lézerfény egyes ciklusainak adott számú ciklusával rendelkező fényhullámok, amelyek akkor keletkeznek, amikor a nyaláb kölcsönhatásba lép a gázban lévő atomokkal. A nyaláb egyes elektronoknak többletenergiát ad, amely aztán fényként bocsátódik ki. L’Huillier tovább kutatta ezt a jelenséget, megalapozva a későbbi áttöréseket.
2001-ben Pierre Agostininek sikerült olyan fényimpulzusok sorozatát előállítania és megvizsgálnia, amelyben minden egyes impulzus mindössze 250 attoszekundumig tartott. A móri születésű, Németországban élő Krausz Ferenc ugyanebben az időben egy másik típusú kísérlettel foglalkozott, amely lehetővé tette egyetlen, 650 attoszekundumig tartó fényimpulzus elkülönítését. A díjazottak eredményei olyan gyors folyamatok vizsgálatát tették lehetővé, amelyeket korábban lehetetlen volt követni.
„Ajtót nyitottak az elektronok világába: az attoszekundumos fizika lehetőséget ad arra, hogy megértsük az elektronok által irányított mechanizmusokat. A következő lépés ennek hasznosítása lesz”
– mondta el Eva Olsson, a fizikai Nobel-bizottság elnöke. A potenciális alkalmazási lehetőségek számos különböző területre terjednek ki. Például lehetőséget kínálhatnak az elektronok viselkedésének megértésére és szabályozására különböző anyagokban, de az attoszekundumos impulzusokat különböző molekulák azonosítására is fel lehet használni, például az orvosi diagnosztikában.
