A növények és az öregedés

Míg a leghosszabb ideig élő állatok legfeljebb pár száz évig húzzák, a növények közt bőven akadnak több ezer éve létező egyedek is. A kutatók elmondása szerint ennek a kettősségnek nincs kézenfekvő magyarázata, ugyanakkor akadnak olyan információk, amelyek egy napon remélhetőleg segíthetnek megfejteni, miért különbözik ilyen mértékig a növények és az állatok élettartama.

A növények és az öregedés

Az állatvilág egyes tagjai ugyan igen sokáig képesek elélni, az élőlények valódi matuzsálemeit azonban a növények közt találjuk. Míg a leghosszabb ideig élő állatok legfeljebb pár száz évig bírják, a növények közt bőven akadnak több ezer éve létező egyedek is. A kutatók elmondása szerint ennek a kettősségnek nincs kézenfekvő magyarázata, ugyanakkor akadnak olyan információk, amelyek egy napon remélhetőleg segíthetnek megfejteni, miért különbözik ilyen mértékig a növények és az állatok élettartama.

Legalább 2000 éves mamutfenyő a Sequoia Nemzeti Parkban

Bizonyosan fontos faktor a probléma megfejtésében az a tény, hogy a két csoport tagjai nagyon eltérően öregednek, mondja Howard Thomas, a walesi Aberystwyth Egyetem kutatója. Ahogy egy állat idősebb lesz, szervezetének működésében egyre több hiba lép fel. Sejtjeink osztódása során a DNS időről időre mutációkon esik át, amelyek különböző problémákhoz, például daganatok kialakulásához vezethetnek.

Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb mutációk bekövetkeztének esélye, így a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy olyan mutációkat szenvedünk el, amelyek valamilyen komoly gondot okoznak. Sejtjeink ugyan folyamatosan igyekeznek kijavítani a problémás DNS-eket, ha pedig túl nagy a baj, szervezetünk egyszerűen megszabadul a beteg sejttől, mindez azonban sok energiába kerül, ami más funkcióktól vonódik el.

A növényeknek nincsenek hasonló problémáik: a több ezer éves fák sejtjei nem hordoznak több mutációt, mint a fiatal növények építőkövei. Thomas szerint elképzelhető, hogy ez valamiféle evolúciós folyamat következménye, amelynek eredményeként a túl sok mutációt hordozó sejteket a növényi szervezet nem engedi szaporodni, így a szövetek kizárólag az egészséges sejtektől kapnak utánpótlást. Fontos különbséget jelenthet az is, hogy a szakértő elmondása szerint a növények energiatermelése jóval kevesebb energia befektetésével üzemeltethető, mint az táplálékot fizikailag megkeresni és megemészteni kénytelen állatoké, így a növények esetében több lehetőség nyílik a sejtek hibáinak kijavítására is.

A növényi szervezet ráadásul már alapegységeit tekintve is sokkal alkalmasabb a hosszú életre, mint az állati. Az állatok testének nagy része szomatikus (testi) sejtekből épül fel és ezek mennyiségéhez képest meglehetősen kevés ivarsejttel rendelkezik. Az ivarsejtek száma ráadásul korlátozott, összmennyiségük már embrionális korban eldől, és a továbbiakban csak csökkenni képes. A növények esetében nem különülnek el egymástól ennyire szigorúan a testi sejtek és az ivarsejtek. Mindegy, hogy milyen idős a növény, növekedése során minden új rész fejlődésekor újabb ivarsejtek fejlődnek ki, újabb lehetőséget adva az utódlásra.

A növények és az állatok őssejtjeik tekintetében szintén különböznek egymástól. A felnőtt állati szervezet szöveti őssejtjei csak korlátozott számú osztódásra képesek, így idővel kimerülnek a készletek, és nem képesek megújítani, fiatalon tartani a szöveteket. A növények szervezetében viszont bármilyen korban találhatók olyan őssejtek, amelyek valódi őssejteket termelnek ki, és ezekből aztán bármilyen sejt kialakulhat, szemben a felnőtt állati őssejtekkel, amelyek elkötelezettek egy-egy szövet irányába. A növények növekedési zónáiban található valódi őssejtek osztódásai során minden alkalommal egy valódi őssejt is keletkezik a kívánt irányba specializálódott szöveti sejten kívül, így az őssejtkészletek nem merülnek ki. A hosszú élet titka tehát abban rejlik, hogy a több ezer éves növények szöveti szinten mindvégig fiatalok tudnak maradni.

Az Andokban őshonos, örökzöld yareta 3000 évig is elél

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward