A Boeing mérnökei minden eddiginél könnyebb fémstruktúrát hoztak létre, amely alacsony tömegét annak köszönheti, hogy 99,99 százalékban levegőből áll. Az új anyag annyira könnyű, hogy egy pitypang is elbírja. A fejlesztők elmondása szerint a fémszerkezet 100-szor könnyebb a nikecellnél, ugyanakkor rendkívül ellenálló, így a repülőgyártás fontos új alapanyaga lehet.

A Microlatticenéven emlegetett anyag szerkezetét a csontok struktúrája ihlette, amely kívülről tömör, belül viszont lyukacsos, szivacsszerű. Az anyagot egymáshoz kapcsolódó üreges csövek építik fel, amelyek fala 1000-szer vékonyabb, mint az emberi hajszál. Az alábbi videón a fejlesztők az anyag erőfeszítés nélküli elfújásával demonstrálják annak könnyűségét.

Galéria megnyitása

Az anyag ugyanakkor szivacsos szerkezetének köszönhetően képes összenyomódni is, így nagyon hatékonyan el tudja nyelni az energiákat. Összenyomás után ráadásul, ahogy felvételen is látszik, könnyedén, sérülések nélkül visszanyeri eredeti alakját. Sophia Yang, a projekt vezetője azt is elárulta, hogy amikor a Microlattice-t egy tojás köré csavarták, majd a csomagot nagy magasságból leejtették, a tojás 25 emelet zuhanás után is épségben átvészelte a földet érést.

Az anyag egyik fő alkalmazási területét a repülők és űrrepülők szerkezeti komponensei jelenthetik, mondja Yang. A könnyű, ám szuperős anyag révén olyan gépek építhetők, amelyek sokkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a mostaniak. Az anyag könnyűsége ugyanakkor kizárja, hogy a gépeket (legalábbis a földi légkörbe szántakat) teljes egészében ebből építsék, hiszen ez esetben a legkisebb széllökés is eltéríthetné tervezett útjáról a járművet. A mostani repülők súlyából ugyanakkor bőven lehet még faragni, mielőtt ez a veszély fennállna.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

22 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
koczakp
koczakp
2015. okt. 16. 11:02
#11

A repülőgép és űriparban valóban nagy szükség van a merev szerkezeti anyagokra, és rengetegszer alkalmaznak kompozit anyagokat (pl. a repülőgépek szárnyaiban). Ennek az anyagnak, mint a legtöbb cellás alapanyagnak a szerepe szendvicsszerkezetek magalapanyagaként lehet jelentős, pl. két merev fémlap között magként manapság is fém- vagy műanyaghabokat alkalmaznak.

axe
axe
2015. okt. 16. 10:06
#10

A cím azér megtévesztő... nem egy szuperkönnyű fémet hoztak létre, csak felfújták levegővel :D

ChoSimba
ChoSimba
2015. okt. 16. 13:15

Igen, nem kontraként, hanem egyetértve írtam :)

Supra
Supra
2015. okt. 16. 8:23
#9

Nade komolyan: valaki mondjon már egy példát, hol vagy mire lehet ezt egy repülőben felhasználni?!?!

Szeintem sehol. A repülőgépeken pont arra nincs szükség, hogy egy gyenge anyag még nagy helyet is foglaljon. A repülőgépek könnyű, de erős anyagból épülnek - a repülésben használt alu ötvözetek megközelítik az acél paramétereit - de ezt ugye azonos térfogat melletti kisebb súly mellett. Ha az 1mm-es azél helyett 1000mm-es alu lemez kellene, soha senki nem épített volna belőle repülőt... A kompozit anyagok is ilyen alapon jelentenek előrelépést - de szerintem a fenti anyag (bár elképesztő és sok helyen hasznos lesz) teljesen alkalmatlan a repülében történő felhasználásra.

Arról nem is beszélve, hogy rosszabb áramlasi paraméterei vannak, mint egy betonfalnak...

fofoka
fofoka
2015. okt. 16. 21:47

"a repülésben használt alu ötvözetek megközelítik az acél paramétereit"

Ja, egy biliacélét biztos. Ahol nagy szilárdság kell, a repülőiparban is acélt használnak (szárnybekötő csapszegek, futószárak, tengelyek). Mérsékelt terhelésekre meg ott az alu, vagy a kompozitok. A repülőiparban sincsenek csodák, csak egy kicsit több a lóvé az úttörő technológiákra. Pl. ennek a fém habnak is meglesz ott az alkalmazási területe. Mondjuk kompozitokban.

Szeder
Szeder
2015. okt. 16. 7:37
#8

Mosogatni biztos jól lehet vele beszáratd edényeket! :-)

s7abo
s7abo
2015. okt. 16. 7:55

Ja, megvan az új, elpusztíthatatlan dörzsi. :D

meridaboy
meridaboy
2015. okt. 16. 7:14
#7

Nekem a cikkből egy olyan információ jött le igazán, hogy a tudósok egy jó része még csak most kezdi megérteni, hogy nem kell újból feltalálni a kereket!

Miért is?

Az ihletet az emberi csontozatból merítették.

(tudva való, hogy pl. a comb csont akár 1tonna terhelést is kibír)

Tehát nem kell annyit agyalni a megoldásokon, csak körül kell nézni, hogy a hasonló "problémákat" a természet hogyan oldotta meg, hiszen több millió év állt a rendelkezésére!

Persze tudom, hogy egy az egyben nem implenemtálhatóak a természetes megoldások a technológiai kihívásokra,de mindenképpen "ütős" alapot adnak hozzá!

fofoka
fofoka
2015. okt. 16. 21:52

A combcsont nem ennek a struktúrának köszönheti a szilárdságát. Ugyanis ezt a terhelést nyomásra tudja. Abban az esetben pedig a jóval lágyabb belső struktúra nem vesz fel számottevő terhelést. Úgyszólván ilyenkor csak a külső héj dolgozik.

lorddiablo
lorddiablo
2015. okt. 15. 21:21
#6

@ZSORRO ilyen magasságban már nem az anyag puhasága számít, hanem az aerodinamikai ellenállás. Ha légüres térbe dobják ki a csomagot, akkor 3,5 másodperc alatt földet is érne, 126 km/h-ra gyorsulva. Ahhoz nagyon puhának kéne lennie a csomagolásnak és a mozgási energiájának jó nagy részét még az előtt elemésztenie, mielőtt a tojás is érez ebből valamit. Ezért ha jó nagy felületű a csomag és nem áramvonalas (pl. egy ejtőernyőre kötöd), akkor már sokkal jobb a helyzet.

Andrass8
Andrass8
2015. okt. 15. 21:17
#5

Ennek az űrutazásban akkora haszna lesz... , és biztos hogy alkalmazni fogják.... hacsak nincs valami titkos eszközük amiről nemtudunk :D

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2015. okt. 15. 20:44
#4

****Erről A gömb című film egyik jelenete jutott eszembe, amikor először mennek be az idegen objektumba és a bejárati ajtó felületét könnyedén megkarcolják aztán megállapítják, hogy az egész építmény viszont milyen erős. Egyre jobban jönnek elő a 80-as 90-es évek filmjeiből az akkor még sci-fi-nek hitt dolgok. :)

zvigh
zvigh
2015. okt. 15. 21:59

Ez így egy elég érdekes, bulváros kijelentés. "Sci-fikből létrehozva"

ZSORRO
ZSORRO
2015. okt. 15. 20:37
#3

Engem a 25 emelésről eldobott tojás jobban érdekel mert ha csak 2.5 méteres emeletekkel számolunk az akkor is jó nagy magasság (62.5 ha nem tévedek). Vajon mennyi cuccot temették a tojás köré? Csak mert sima habszivaccsal is meg lehet óvni ha körétekerek nagyon sokat :).

Spider68
Spider68
2015. okt. 15. 20:34
#2

A nikecell egy márkanév. Magyarosan a polisztirolnál könnyebb.

zoli559
zoli559
2015. okt. 15. 20:29
#1

Már látom magam előtt ahogy idővel ilyen anyagból (is) készítik majd a telefonokat, nem lesz majd bend gate meg hasonlók, gyárthatnak belőle majd laptopokat, bukósisakokat, védőruhákat, autók kaszniját és ez még csak a kezdet lenne. Persze csak akkor ha ez az anyag elérhető árban is lesz. ;)

Vissza az oldal tetejére