A cég hétfői bejelentése szerint a 30 ezer fős 3. fázisú vizsgálat során eddig 95 placebót kapott alany fertőződött meg SARS-CoV-2-vel, akikre mindössze 5 olyan fertőzés jutott, akik megkapták a Moderna vakcinajelöltjét, az mRNA-1273-at. (A Moderna a cégtől már megszokott, nem túl bizalomgerjesztő módon egy sajtóközleményben közölte az eredményeket, és a részletes adatokat sem tették elérhetővé sem a közvélemény, sem a független tudományos kutatók számára.) A bejelentés egy héttel a szintén egy mRNS-vakcinán dolgozó Pfizer és BioNTech bejelentése után érkezett, akik szintén nagyon bíztató, legalább 90 százalékos hatásosságról számoltak be.
Az eredmények kapcsán nagyon lényeges azonban, hogy ezek még változhatnak, hiszen nagyon korai adatokról van szó, amelyeket rövid idővel a második vakcinadózis beadása után mértek. (A Moderna esetében a két dózis között 28 nap szünetet tartanak, a Pfizer–BioNTech-vakcinajelöletjének két dózisát pedig három hét eltéréssel adják be.) Ebben az időszakban pedig jellemző egy fokozottabb, általános hatás, amely az immunrendszer felpörgetésének eredménye, de nem specifikus a célba vett vírusra. A pontosabb adatokra tehát még pár hetet várni kell, mire kiderül, hogy a vakcinák milyen mértékű specifikus immunitást garantálnak, és ez idő alatt az is előfordulhat, hogy a most még egészséges beoltottak közül többen is megbetegszenek, azaz romlik a hatásossági mutató.
A Moderna közleményének a súlyos megbetegedések számát is közzétette, ilyenből 11 fordult elő, mind a placebocsoportban. (A Pfizer–BioNTech-kutatás korai adatai közt nem fordult elő súlyos megbetegedés.) Mindkét vakcinafejlesztő csapat heteken belül benyújthatja a vészhelyzeti engedélyezési kérelmet az amerikai FDA-nek. Az Európai Gyógyszerügynökség a Pfizer–BioNTech kutatását már hetek óta figyeli, a Moderna klinikai vizsgálatának monitorozását pedig a napokban kezdték meg, ami azt jelenti, hogy várhatóan rövidesen Európában is megkezdődik az engedélyeztetés folyamata.
A Moderna vakcinajelöltjének az eddigi legnagyobb létszámú klinikai fázis első eredményei alapján nincsenek súlyos mellékhatásai. Viszonylag sokan (közel a beoltottak tizede számolt be) fáradékonyságról és izomfájdalomról a vakcina beadása után, ennél ritkábban jelentkezett fejfájás és általános fájdalomérzet. A mellékhatások azonban a legtöbb esetben nagyon rövid életűek voltak.
A Moderna idén várhatóan 20 millió dózist tud legyártani, amit már le is foglalt az Egyesült Államok, a jövő évre pedig 500 millió–1 milliárd körüli mennyiséget ígérnek, globális disztribúcióval. A cég oltóanyagát mínusz 20 °C-on kell tárolni, ami jelentősen barátságosabb, mint a Pfizer–BioNTech vakcinajelöltjének mínusz 70 °C-os tárolási hőmérséklete. (Pontosítás: Egy szintén mai sajtóközlemény szerint a Moderna oltóanyagának mínusz 20 °C-os tárolási hőmérséklete csak a hosszú távú tárolásra vonatkozik, a vakcinajelölt 30 napig 2–8 °C-on stabil marad, vagyis egy sima hűtőben is eláll.)
Az előzetes eredmények mindkét mRNS-vakcinajelölt esetében nagyon biztatók, de ahogy már említettük, ez még változhat a következő hetekben. Illetve egyelőre egyik védőoltás kapcsán sem tudni, hogy ezek mennyi időre biztosítanak védettséget a SARS-CoV-2-vel szemben. Erre várhatóan majd csak az idő adja meg a választ, miután nagy számú alanyt beoltottak. A gyökeresen új technológiának számító mRNS-vakcinák eddigi történetéről a napokban részletesen is beszámoltunk.
