Nemcsak az emberek, hanem más fajok is gondoskodnak arról, hogy kicsinyeik védettek legyenek a szüleik által már ismert betegségekkel szemben. Ezek közé tartoznak a méhek is, amelyek érdekes módot választottak utódaik immunizálására: ahogy az Arizonai Állami Egyetem, a Helsinki Egyetem, a Jyväskylä-i Egyetem és a Norvég Természettudományi Egyetem kutatói kiderítették, a méhkirálynő még fejlődő pete korukban „beoltja” kicsinyeit.
A felfedezést a vitellogenin nevű vérfehérje 15 éve tartó alapkutatása tette lehetővé, mondja Gro Amdam arizonai kutató. A méhkolóniákban a királynő szinte sosem hagyja el a kaptárt, így a dolgozók gondoskodnak élelmezéséről is. A méhek nektár- és pollengyűjtés közben összeszedik a környezetben megtalálható patogéneket is, és ezek is belekerülnek a méhpempőbe, vagyis a királynő kizárólagos táplálékába.
A kórokozók a tápanyagok megemésztése során a királynő májhoz hasonló szervébe kerülnek, majd egyes jellegzetes részeik a vitellogeninhez kötődnek, amely a testfolyadékon keresztül eljut a petékhez. Ennek köszönhetően a világra jövő méhek immunrendszere maximálisan fel van készítve a környezet aktuális kihívásaira.
A folyamat hatásmechanizmusának megértése azért nagyon jelentős eredmény, mert bár a méhek ilyen módon számos fenyegetés ellen képesek immunizálni kicsinyeiket, sok olyan kórokozó is akad, amelyekkel szemben nincs fegyverük. A vitellogenin szerepének felfedezésével azonban a jövőben lehetőség nyílhat arra, hogy némi külső segítséggel, például speciális tápanyagok révén ezen betegségek ellen is védelmet kapjanak.
Ez elmúlt hat évtized során a világ méhpopulációi jelentősen megcsappantak, és sok kolónia pusztulásáért kórokozók által terjesztett betegségek felelnek. Mivel a virágok beporzásában kulcsszerepet játszó méhek rendkívül fontosak a mezőgazdaság számára, sorsuk alakulása az emberiség szempontjából is nagyon lényeges kérdés. A tervezett ehető rovarvakcinák pedig nagy szerepet kaphatnak az állatok megóvásában.
Ráadásul a méheken kívül számos más állatcsoport, a halak, a hüllők, a kétéltűek és a szárnyasok vére is tartalmaz vitellogenint, így könnyen lehetséges, hogy a rovarok esetében működő immunizáló metódus más fajok esetében is alkalmazható, teszik hozzá a kutatók.
