A legfrissebb eredmények a hatóanyag COVID-19 kapcsán való használatára vonatkozóan a brit RECOVERY nevű klinikai vizsgálatból származnak, amelynek keretében nagyszámú kórházban ápolt páciensen tesztelnek véletlenszerűen a betegekhez rendelt potenciálisan hatásos terápiákat és hagyományos kezeléseket. A projekt célja a WHO és más szervezetek hasonló felépítésű klinikai vizsgálataihoz hasonlóan a RECOVERY kapcsán is az, hogy minél hamarabb értékelhető mennyiségű és minőségű adatra tegyenek szert a szakértők, és az információk alapján gyorsan fel lehessen mérni, hogy melyik kezelés működhet és melyik nem.
„A RECOVERY-vizsgálat előzetes eredményei egyértelműnek tűnnek: a hidroxiklorokin nem csökkenti a halálozás kockázatát az új betegséggel kórházban kezelt páciensek körében” – mondta el Martin Landray oxfordi járványkutató, a vizsgálat egyik vezetője. „Ez az eredmény világszerte hatással lehet a kezelési gyakorlatra, és kiválóan demonstrálja, hogy milyen fontosak a nagylétszámú, randomizált klinikai vizsgálatok ahhoz, hogy tájékozott döntést lehessen hozni a kezelések hatásosságával és biztonságosságával kapcsolatban.”
A brit eredmények 1542 hidroxiklorokint kapó és 3132 hagyományos kezelésben részesült beteg adatain alapulnak. A kezelés után 28 napon belül a hidroxiklorokint kapók közül 25,7%, a hagyományos terápiával kezeltek közül 23,5% hunyt el, de a mortalitásban megállapított eltérés nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A hidroxiklorokin tehát nem javított a halálozáson, ráadásul a kórházban töltött időt sem rövidítette le a túlélők esetében, és más mutatókban sem bizonyult jobbnak a tüneti kezeléseknél.
Az eredményeket egy sajtóközleményben tették közzé a kutatás vezetői, akik az ígérték, hogy a klinikai vizsgálat kimenetelének részleteit rövidesen tanulmány formájában is publikálják. Bár az eredmények egylőre nem estek át lektori értékelésen, a független szakértők szerint így is nagyon fontosak, és véget vethetnek a hidroxiklorokin alkalmazásának a súlyos COVID-19-betegek kezelésében. Mivel egy szintén a napokban megjelent publikációból az derült ki, hogy a malária elleni szer a tünetmentes fertőzöttek esetében sem hatásos, vagyis nem akadályozza meg a betegség kialakulását, a hidroxiklorokin esetében már csak egy kérdés maradt: azt még nem zárta ki releváns kutatás, hogy esetleg a betegség korai fázisában hatásos-e az alkalmazása, mondta el Walid Gellad, a Pittsburghi Egyetem gyógyszerpolitikai központjának igazgatója.
Az eredmények gyakorlatilag kizárják a hidroxiklorokin kritikus állapotú betegek esetében való hasznosságát, szögezte le Robert Califf, az FDA egykori igazgatója is. A szakértő azt is hozzátette, hogy az adatok azt mutatják, hogy a hatóanyag alkalmazás nem jár előnyökkel, de nagyobb kockázattal sem.Az amerikai FDA más országok gyógyszerészeti hatóságaihoz hasonlóan márciusban engedélyezte a hidroxiklorokin alkalmazását a kórházban kezelt COVID-19-betegeknél. A szer használata azért merült fel lehetőségként, mert a klorokinnal együtt a hidroxiklorokin is aktivitást mutatott a laborkísérletek során a SARS-CoV-2-vel és egyéb koronavírusokkal szemben. Illetve egy kínai vizsgálat a klorokin esetében emberi betegek kapcsán is mutatott némi hatásosságot.
A hidroxiklorokin kapcsán a kezdetektől vita tárgyát képezte, hogy az a tudományos adatok alapján vagy inkább politikai nyomásra kapott engedélyt a COVID-19 elleni használatra, és került bele az olyan átfogó klinikai vizsgálatokba, mint a WHO négyféle kezelést tesztelő kutatása. Problematikusnak bizonyult az is, hogy a hatóanyag – jobbára alaptalanul nagy – publicitásának hatására sokan elkezdték megelőző jelleggel is szedni azt, holott a szer komoly mellékhatásokat válthat ki, és nagy terhet jelent a szívre, a májra és a vesékre is.
Aztán május 22-én megjelent egy tanulmány a brit Lancet oldalain, amely több száz kórház betegadatai alapján azt állította, hogy a hidroxiklorokin növeli a halálozási arányt a COVID-19-betegek körében, és a szívritmuszavarok előfordulását is. A tanulmányt röviddel megjelenése után komoly kritikák érték, minthogy kiderült, nem lehet tudni,, hogy az elemzett adatok honnan származnak. A publikációt azóta visszavonták, miután az adatokat szolgáltató cég, a Surgisphere megtagadta a vele alkalmazotti kapcsolatban nem álló szerzők kérését az adatok felülvizsgálatával kapcsolatban.
